Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Spanvolország

ciónba. A buenos-airesi békeprotokollt, melyet jún. 12-én írtak alá, a parlament törvénybeiktatta. A közvélemény sokat foglalkozott a jövőévi elnökválasztás esélyeivel. A jelenlegi elnök újraválasztása az alkotmányba ütköznék, melynek megváltoztatásához Ayala elnök nem járult hozzá. Külpolitikában : A Népszövetségnek és a szomszédos államoknak ismételt eredménytelen közvetítőakciói után a Vargas brazíliai elnök máj.-i buenos-airesi látogatása alkalmával folytatott békeközvetítő tárgyalások sikerre vezettek, úgyhogy aláírásra került az azonnali fegyverszünetet elrendelő békeprotokoll. A béketárgyalások az év végéig az elintézetlen hadifogoly-kérdés miatt nem sokat haladtak előre. P. 30.000 bolíviai hadifoglyot tart vissza, míg Bolívia csak kb. 3000 p.-it. Fogolycserében az év végéig nem egyeztek meg. P.-t a békeprotokoll aláírásánál és a békekonferencia első ülésein Riart külügymin. képviselte, aki a buenos-airesi pánamerikai keresk. konferencián is résztvett. A p.-i békedelegáció feje Géronimo Zubizarreta volt külügymin. A Népszövetség febr.-ban a fegyverszállítási tilalmat Bolívia ellen egyoldalúlag felfüggesztette, mire P. a Népszövetségből való kilépéssel fenyegetett. Az olaszellenes népszövetségi szankciók kérdésében P. azon álláspontra helyezkedett, hogy azoknak életbeléptetésére a törvényhozás illetékes. Ilyen értelmű törvényjavaslatot az év végéig nem nyújtottak be. A chacói békekonferencia egy delegációja dec.-ben meglátogatta P.-t, hogy ott a fogolykérdésről tárgyaljon. A konferencia egy bizottsága a fegyverszünet részleteinek ellenőrzésére járt P.-ban. Magyar követség: Buenos Aires, Calle Callao 1150. Haydin Albert rk. k. és mh. min., követ. PORTUGÁLIA. Köztársaság. Területe : a) anyaország az Azori-szigetekkel és Madeirával 92.930 'km

2 ; b) gyarmatok : 2,079.577 km

2. Lakossága a) 6,655.816 ; b) 10,143.182. A Népszövetségnek tagja. —• A világháborúban részt vett. Az 1919-i forrongás után Antonio J. d'Almeida lesz elnök, 1923-ban Manuel T. Gomez, ennek lemondása után Bernardino Machado. 1926 máj. 28-án Gomez da Costa tbk. katonai diktatúrát kiált ki, amely, bár más vezetés alatt, 1934-ig tartott. Ismételt fölkelések sikertelenek maradtak. Államfő : Antonio O. de Fragoso Carmona tbk., köztársasági elnök. Megválasztva 1928 márc. 25-én 4 évre, amit 1932-ben hétre bővítettek. 1935-ben 7 évre újra választva.