Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Amerikai Egyesült Államok

Változások az év folyamán: Parlamentben : A nov. 6-án megejtett részleges szenátusi és általános képviselőházi választások a demokrata párt jelentős megerősödését eredményezték. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : A belpolitika az elnök által kezdeményezett »New Deal« további tervszerű kiépítésének jegyében állott, A gazdasági, pénzügyi és szociális téren hozott újítások -—• egyes érdekkörök ellenzésével szemben — a közvélemény túlnyomó részének helyeslésével találkoztak, amint azt a nov .-ben lefolyt választások kimenetele is igazolja. Jan.-ban az elnök beterjeszti a költségvetést, amely 10 milliárd dollár kiadást irányoz elő. A .parlamenttől kapott felhatalmazás alapján az elnök a dollár értékét 59*06 aranycentben állapítja meg. Febr.-ban a külkereskedelem élénkítésére, s különösen az orosz áruforgalom elősegítésére 10 millió dollár alaptőkével Export-import Bank-ot létesítenek. Márc.-ban az elnök szentesíti a kongresszus által megszavazott törvényt, amely 10 évi átmeneti idő után biztosítja a Fülöp-szigetek önállóságát (az A. E. Á. haditengerészeti bázisainak fenntartásával). Ápr.-ban a képviselőház megszavazza a szenátus javaslatát, mely a nemzetközi tartozásait nem fizető államokkal szemben az amerikai piacokon kölcsönfelvételi tilalmat állít fel. Máj,-ban a kormány a dollár ércfedezeti arányát 25% ezüstben és 75% aranyban állapítja meg. Júl.-ban az elnök felhatalmazást nyer a munkaviszályok elintézésére ad hoc bizottságokat küldeni; a sztrájkjog törvényileg elismertetik. Nov.-ben a kormány feloldja a külföldi pénznemekre, valamint a dollárátutalásokra fennállott tilalmat. A szárazság által sújtott vidékek támogatására 500 millió dollár rendkívüli segélyt folyósít. Az évben több sztrájk volt, amelyek közül különösen a nov.-i szövőipari sztrájk öltött veszélyes méreteket. Külpolitikában : Az államközi tartozások kérdésében a helyzet ez évben sem változott. Esedékes tartozását egyedül Finnország egyenlítette ki, a többi országok részletfizetést sem teljesítettek. A kínai kormány szept.-ben tiltakozott az a. ezüst-politika folytatása ellen. A londoni tengerészeti konferencia, amelyen az A. E. Á. a washingtoni szerződésben megállapított 5:5:3 erőarány fenntartásához ragaszkodtak, szemben a paritást követelő japán állásponttal, eredménytelenül fejeződött be s Japán a szerződést annak 1936 dec. 31-én történő lejáratára felmondotta.