Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Finnország

kötött lett—litván barátsági és litván keresk. szerződését, valamint finn és angol keresk. pótegyezményeit; ratifikálta az 1934-i magyar kiadatási és jogsegély-egyezményt és németjapán, valamint lengyel árucsere-egyezményeket létesített. Magyar követség: Helsinki, Kirkko Katii 2., vagy Pohjois Ranta 4. Kiss Sándor rk. köv, és mh. min., követ. FINNORSZÁG. Köztársaság. Területe : 388.217 km

2. Lakossága (1930-ban) : 3,667.047. A Népszövetségnek tagja. — 1917 dec. 6-án kimondja függetlenségét Oroszországtól. 1918-ban német segítséggel leverik a kommunista fölkelést. Aug. 5-én monarchia kinyilvánítása. 1919 ápr. 17-én köztársasági alkotmány. A Szovjetúniótöl a dorpati békében (1920 okt. 14.) a Pecsengaterületet, 1921-ben a Népszövetség döntése alapján az Aland-szigeteket nyeri. Kormányzók: 1918-ban P. Svinhufvud, 1918—1919 Br. Mannerheim. Elnökök: 1919—1925-ig K. Stáhlberg, 1931-ig K. P. Relander. Államfő: Pehr Evind Svinhufvud, elnök. Megválasztva 1931 febr. 16-án, 6 évre. Hivatalba lépett márc. 1-én. Kormány: Polgári koncentrációs munkakabinet. Miniszterelnök : Toivo M. Kivimáki (1932. dec. 14 óta, lib.) Külügy : Anders V. Hackzell Belügy : Yrjö W. Puhákká (konz.) Pénzügy : Hugó M. J. Relander (svéd) Honvédelem : Arvi A. Oksala (konz.) Közoktatás : Oskari Mantere (lib.) Földmívelés : Kalle T. Jutila (agr.) Igazságügy : Eric J. Serlachius (svéd) Közlek. és munka : Kustaa E. Linna (lib.) Keresk. és ipar : Ilmari Killinen Népjólét : Emil Hyninnen (agr.) Parlament (Eduskunta) : Egykamarás rendszer. Választások 1933 júl. I. és 3-án, 3 évre. Elnöke Kyösti Kallio. Pártok : Szoc. dem. (Tanner) 78 Agrár (Kallio) 53 Svéd néppárt (Born br.) 21 Nemzeti unió (Virkkunen) 18 Hazafias népmozgalom (Sundslröm) 14 Nemzeti haladás (Kivimaki) 11 Kisgazdák (Kesti) 3 Finn néppárt 2 ~2ÖÖ