Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Törökország

ban szerződés aláírásával végződtek ugyan, azonban a várt olasz kölcsön folyósítása elmaradt és a t. sajtó úgy e miatt, mint Mussolini márc. 20-i beszéde miatt, melyben Olaszország ázsiai és afrikai terveire tett célzást, erősen támadta Olaszországot. A kormány az olasz kormánytól hivatalos felvilágosítást is kért és a külügymin. közölte a nemzetgyűléssel Mussolini deklarációját, mely szerint beszéde T.-ra nem vonatkozott és ő a t.—olasz barátságot érintetlenül fenn akarja tartani. E deklaráció azonban rideg fogadtatásra talált. A nemzetgyűlés rendkívüli hitelt szavazott meg a honvédelem fejlesztésére, a sajtó pedig állandóan napirenden tartotta a dodekanézoszi szigeteknek az olaszok által történő megerősítését. A nemzetgyűlésben franciabarát csoport alakult. A t. pénzügyi igazgatás átszervezésének tanulmányozására a t. kormány francia szakértőt kért és kapott. A marseille-i iparkamara tagjai T.-ban látogatást tettek, t. cserkészek pedig Franciaországba látogattak. A t. külföldi ösztöndíjas tanulók nagyrésze Franciaországba ment tanulni. A sztambuli egyetemen további német tanárok nyertek alkalmazást. A külügymin. nov.-ben Berlinben járt és a német külügymin.-rel tárgyalt. A sajtó az olasz—francia barátság fejlődésével egyenes arányban adott kifejezést német szimpátiáinak. Egy halálos kimenetelű tengerparti incidens egy angol hajó tisztjei és a t. parti őrség között barátságos elintézést nyert. A máj. 1-i ünnepségekre a t. hadvezetőség katonai delegációt és egy repülőrajt küldött a Szovjetúnió területére, melynek egy részét azok beutazták. A t.—orosz iparosítási együttműködés további kiépítése céljából szovjet-szakértők jártak T.-ban és egy t. delegáció Moszkvában. Kondilisz görög hadügymin. és a t. vezérkari főnök kölcsönös látogatásokat tettek és tárgyalásokat folytattak a görök—t. katonai kötelezettségek tárgyában. — Sándor jugoszláv király júl.-ban Sztambulban a köztársasági elnök vendége volt. A t. külügymin. ismételten folytatott Belgrádban tárgyalásokat. — Bukarestben kétszer tett a t. külügymin. látogatást. — A balkáni entente tanácsa okt.-ben Ankarában ült össze. Ez alkalommal megjelentek ott Maximosz és Pezmazoglu görög min.-ek, a román külügym. és Puric jugoszláv külügymin.-helyettes. Bulgária ellen a t. sajtó támadásokat közölt, melyek arra voltak visszavezethetők, hogy Bulgária nem csatlakozott a balkáni paktumhoz. A jugoszláv—bolgár közeledést, valamint a bulgáriai mohamedán lakossággal való bánásmódot a t. sajtó szintén kifogásolta. A perzsa sah jún.-ban egyhavi tartózkodásra T.-ba érke-