Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Ausztria

A. aláírt belga, holland, német, svájci és spanyol keresk. szerződéseket; ratifikálta 1934-i litván, svéd és csehszlovák mnnkásbiztosítási egyezményét. Magyar követség: Buenos Aires, Calle Callao 1150. Haydin Albert rk. k. és mh. min., követ. AUSZTRIA. Szövetségi állam (Bundesstaat). Területe: 83.837 km

2. Lakossága (1934-ben): 6,759.062. A Népszövetségnek tagja. — 1918 nov. 12-én megalakul a Német-Osztrák Köztársaság, a Német Birodalomhoz való csatlakozás kimondása mellett. E névről, valamint a csatlakozásról A. a részére óriási területveszteséget hozó st.-germaini békeszerződésben (1919 szept, 10.) lemond. Az 1919 okt. 1-i alkotmány szerint A. szövetséges köztársasággá alakul át. Kari Seitz első elnököt (1919 márc. 15.—1920 dec. 9.), Michael Hainisch követi (1920 dec. 9.—1928 dec. 5.). Az 1920 okt. 10-i népszavazás Dél- Karintiát A.-nak, az 1921 okt. 13-i velencei egyezmény értelmében rendezett dec. 14—16-i népszavazás Sopront Magyarországnak juttatja vissza. 1925 júl. 30-án és 1929 dec. 7-én alkotmánymódosítások. Az 1934 ápr. 30-i új alkotmány szerint a »köztársaság« megjelölés elmarad* Államfő: Wilhelm Miklas szövetségi elnök. Megválasztva 1928 dec. 5-én, 4 évre, 1931. okt. 9-én újból 4 évre. Elnöksége meghosszabbítva addig, amíg az új alkotmány szerint választandó elnök hivatali esküjét leteszi. Kormány: Polgári kormány. Kancellár, hadügy, igazság, közoktatás : Kiirt Schuschnigg (júl. 30 óta) Alfcancellár : Ernst Rüdiger Starhemberg (HW) Külügy : Egon Berger-Waldenegg (HW) Pénzügy : Kari Buresch (v. ker. szoc.) Földmívelés : Josef Reither (HW) Kereskedelem: Fritz Stockinger (v. ker. szoc.) Népjólét : Odo Neustádter-Stürmer (HW) (HW = Heimwehr.) Parlament: Az új alkotmány kétkamarás, rendi alapon nyugvó törvényhozást létesít. A szövetségi gyűlést (Bundesversammlung) alkotják : az államtanács, kultúrtanács, gazdasági tanács és a tartományi tanács. E tanácsok törvényelőkészítési joggal bírnak, de törvényjavaslatok benyújtására csak a kormányjogosult. Az államtanács tagjait a kormány nevezi ki, a kultúrtanács és gazdasági tanács tagjait a rendi szervezetek választják, a tartományi tanács a tartományok kiküldötteiből áll. A szövetségi gyűlés plé-