Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége

Változások az év folyamán: Kormányban : Az ellátási népbiztosságot júl.-ban kettéválasztották élelmiszer- és belkereskedelmi népbiztosságra. Utóbbi élére Weitzert nevezték ki. A felmentett Jakovljev helyére ápr. 10-én Csernovot nevezték ki földmívelési népbiztossá. Júl. 10-én belügyi népbiztosságot állítottak fel, melynek élére Jagoda került. A munka- és parasztfelügyelő népbiztosságot az év elején feloszlatták. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Az év elején tartott 17-ik pártkongreszszus kimagasló eseménye Sztálin expozéja volt, amelyben a bel- és külpolitikai helyzetről számolt be, Molotov a 2- ötéves tervet ismertette, Rudzutak az ipar teljesítményeit tette kritika tárgyává és adatokat közölt a végrehajtott párttisztításról. A pártszervezetben végrehajtott reformok a pártnak az államhatalomban való nagyobbmérvű részvételét vannak hivatva biztosítani. Febr. 2-án a kormány a távolkeleti lakosságnak nagy kedvezményeket ad és mentesíti őket a gabonaleadás alól. Ezen intézkedések célja a távolkeleti tartományokba való kivándorlás előmozdítása. Júl.-ban felállítják a belügyi népbiztosságot, amelybe a GPU beolvad. Az év végén Sztálin meghitt munkatársát és a Politbüro tagját, Kirov-ot hivatalában meggyilkolják. A gyilkossággal kapcsolatban Kamenevet, Zinovjevet és nagyszámú gyanúsítottat perbe fognak. Számos kivégzést foganatosítanak. Sztálin élesen állást foglal az anyagi egyenlőséget propagáló baloldali ellenzék ellen. Szerinte a kommunizmus utolsó fázisában sem valósul meg az anyagiakban való egyenlőség. Az egyenlőtlenség fokozatait az állami hierarchia van hivatva megszabni. Febr.-ban belső kölcsönt bocsátanak ki 3 és fél milliárd rubel erejében. A jegyzés úgy történik, hogy mindenkinek egyhavi fizetését részletekben levonják. Külpolitikában : A Sz. főtörekvése a béke biztosítása, mert a rendszerre egy háborús konflagráció végzetes következményekkel járhatna. Ezt a célt szolgálja a sz.-lengyel megnemtámadási szerződés meghosszabbítása (1945 dec. 31-ig), amely szerződés magában foglalja a vilnói kérdésben való érdektelenséget a Sz. részéről. Litvinov az év folyamán Barthou francia külügymin.-rel egyetértésben fáradozik az északkeleti hatalmak »assistance mutuelle« egyezményének létrehozásán, amely számos nehézség folytán az év végén sem mutat előrehaladást. Németország a sokoldalú szerződésekben veszélymomentumokat lát és a kétoldalú szerződések rendszerének híve. Lengyelország csatlakozását Németországtól teszi függővé, Finnország nem kíván abban részt venni, Észtország