Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)
Svédország
Svédország szoc. pártj a (Kilblom) 8 Moszkvától függő kommunista párt (Sillén) 2 Pártonkívüli konzervatív 1 230 Változások az év folyamán: Kormányban : Változás nem volt. Parlamentben : A liberális és szabadelvű pártok fuzionáltak és a néppárt nevet vették fel. A szoc. dem. párt a kommunista elveket valló Ström képviselőt kizárta, utóbbihoz csatlakozott a Moszkvától független kommunista párt és megalakították »Svédország szocialista pártj át«, mely radikális elveket vall. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : A kormány támaszkodva a szoc.-demokraták és a gazdák együttműködésére, zavartalanul folytathatta eddigi gazdasági politikáját, amelyet a gazdasági helyzet javulása is alátámasztott. A mezőgazdaság jövedelmezőségét előmozdító kormányintézkedések a gazdáknál előzékenységet eredményeztek a szocialista programm egyes pontjainak megvalósítása irányában. A Szovjetúniónak tervezett 100 millió koronás kölcsönnyújtás azonban a polgári pártokban ellenzésre talált és a kérdés lekerült a napirendről, mert a feltételeket maga Moszkva elfogadhatatlanoknak minősítette. Önkéntes jelentkezőkből tartalékos rendőrcsapatot állítottak fel, ami a fegyveres alakulatok ellen készült törvénnyel szemben engedményt jelentett a polgári pártok felé. A munkanélküliség elleni biztosítást a parlament elfogadta.. Az őszi tartománygyűlési választásokból a szoc.-dem.-k és a parasztpárt megerősödve kerültek ki, míg a konzervatívok és a néppárt helyzete gyengült. Külpolitikában : Az év folyamán S. a Népszövetség kérdéseiben tevékenyen működött közre: a Bolívia és Paraguay közötti viszály elintézésével megbízott bizottságban Undén Östen volt s. külügymin. rapporteur, a Saar-vidéki népszavazást biztosító nemzetközi haderőben pedig 250 főből álló s. különítmény szerepelt. Sandler külügymin. rádióelőadást tartott a Népszövetség reformja tárgyában. A dán min.-elnök által felvetett »neo-skandinavizmus« eszméje, amely a skandináv szocializmusok együttműködésén alapult volna, S.-ban szimpátiával találkozott, annak megvalósulása azonban a norvég szocializmus ellenállásán meghiúsult. Nem mutat előrehaladást a skandináv államok közötti