Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Románia

csak a gyilkosokat ítélte el, a többi vádlottat ellenben mind felmentette, szembehelyezkedve ezáltal a kormány ama szándékával, hogy a Vasgárdát gyökereiben kiirtsa. A kormány emiatt lemondott, a király azonban a lemondást nem fogadta el. Máj. végén a király Avarescu marsallal kezdett tárgyalásokat egy koncentrációs alapon álló »tekintély-kormány« megalakítására. E törekvés nem vezetett eredményre. Két minisztérium szétválasztása jún. 9-én a kormány újabb átszervezését vonta maga után. Szept.-ben Tatarescu újra lemondott, de kormányalakításra ismét megbízást nyert. A magyar kisebbségre az év folyamán súlyos nyomás nehezedett. A vasút, posta és más állami üzemek ezrével bocsátották el szolgálatból — sokszor nyugdíj és végkielégítés nélkül — a magyar nemzetiségi alkalmazottakat, hogy ezzel utat nyissanak a fiatal r. in tellek tuelleknek. A kultuszkormány a kisebbségi tanárokat és tanítókat szigorú nj^elvvizsgának vetette alá, aminek következménye rendszerint fegyelmi úton való eltávolítás volt. E megrostálást a felekezeti tanerőkre is kiterjesztették. Az állami szolgálatban levő magyarokat nevük elrománosításának, sőt helyenként vallásuk elhagyásának irányában is presszionálták. Az iskolatörvény reformja is súlyos sérelme volt a magyar kisebbségnek. A temesvári piarista rend, az aradi minorita rend és a szilágysomlyói r. kath. egyház ingatlanjavainak átírása pedig a magyar kisebbség súlyos anyagi vesztesége volt. Az év folyamán hozott törvények legfontosabbika a mezőgazdasági és városi adósságok konverziója. Emellett törvényt alkottak a bankkereskedelem organizációjáról, a kötelező elő zetes katonai kiképzésről, vasúti tisztviselők státusának módosításáról, kereskedelmi hajózásról, középiskolai oktatásról és a nemzeti munkavédelemről. Külpolitikában : Vezérelv a fennálló szövetségi politika megerősítése és lehető kiszélesítése volt. Franciaországgal és a kisentente másik két államával a fennálló politikai barátság tovább erősödött. A r.—szovjet diplomáciai viszonyt helyreállították. R. Görögországgal, Törökországgal és Jugoszláviával aláírta a »balkáni paktumot«, melyben az aláírók egymás balkáni határainak biztonságát garantálják. Barthou jún.-i romániai látogatásának célja a francia-—kisentente szolidaritás kifejezése volt, de alkalmat nyújtott revízióellenes megnyilatkozásokra is. Bukaresti látogatása határozott magyarellenes légkört teremtett. Júl.-ban a kisentente külügymin.-ei Bukarestben konferenciát tartottak, amely az aktuális európai problémák megtárgyalása mellett a revíziós propaganda ellen is állást foglalt. E konferenciát márc.-ban a kisentente vezérkari tanácskozásai,