Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Nemzetek Szövetsége

és más érdekelt államokkal érintkezésben maradnak. Japán erre bejelentette a N. Sz.-ből való kilépését. A Columbia és Peru közötti Letitia-konfliktusban a Tanács vonatkozó határozatát elfogadva, Peru jún.-ban a vitás terület­ről csapatait visszavonta s a két állam Rio de Janeiroban egy hármas népszövetségi bizottság közbejöttével a kérdés rende­zése érdekében tárgyalásokat kezdett. A Chaco terület miatt Bolivia és Paraguay között fennálló ellentétek elsimítását ez az év sem hozta meg. A N. Sz. annyit ért el, hogy a felek dec. 19-től 30-ig fegyverszünetet kötöt­tek, amelyet lejártakor újból meghosszabbítottak. A kérdés rendezésének érdekében a N. Sz. által kiküldött »Commission d'Etudes« Montevideoban tovább dolgozik. Az Anglo-Persian Oil Companv társulat a perzsa kormány ­túl újabb koncessziót kapván, a N. Sz. előtt az ügy végleges befejezést nyert. Mar Shimum patriárka autoritása alatt álló keresztény asszírok kérésére, akik közül az iráki kormánycsapatok több mint ezret lemészároltak, a Népszövetség elhatározta, hogy a nép megmaradt részét a Nansen-féle menekültügyi hivatal útján Dél-Amerikában telepíti le. A Tanács Kína technikai (gazdasági, közlekedésügyi, egészségügyi) újjáépítésének irányítására bizott­ságot nevezett ki, amelynek állandó megbízottja a munkála­tokat a kínai kormánnyal egyetértésben a helyszínen irányítja. A N. Sz. az év folyamán is ismételten foglalkozott a világ­gazdasági kérdésekkel. Összehívta és előkészítette a londoni pénzügyi és gazdasági konferenciát. A pénzügyi bizottság fog­lalkozott Görögország, Ausztria, Bulgária, Románia, Guatemala és Magyarország pénzügyeivel. Munkaügyi Szervezetnél: Foglalkozott a munkanélküliség kérdésével, a rokkantság, öregség és halál esetére szóló bizto­sítás nemzetközi szabályozására, végül a munkaidő leszállítására (heti 40 óra) vonatkozó problémákkal. A ratifikált munkaügyi egyezmények száma a tavalyi 490-ről 578-ra emelkedett/ Állandó Nemzetközi Bíróságnál: A Dánia által Norvégia ellen Kelet-Grönland kiürítéséért 1932-ben indított perben az Á. N. B. ápr. 5-én hozott ítéletével Dánia keresetének 12 szava­zattal 2 ellen helyt adott s Norvégiát a vitás terület azonnali kiürítésére hívta fel, ami meg is történt. Magyar viszonylatban : M. pénzügyi helyzete a pénzügyi bizottság jelentése alapján a tanács minden egyes ülésszakának napirendjén szerepelt. M. delegátusa Pelényi János követ volt. A N. Sz.-hez benyújtott m. kisebbségi petíciók közül a Tanács ezévben eggyel sem foglalkozott. A közgazdasági bizottságba beválasztották Nickl Alfréd követet, a közegészségügyi bizott­ságba levelező tagul John Béla egy. tanárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom