Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Német Birodalom

antiszemita kilengésekre és bojkottmozgalmakra vezetett. A kormány később rendet teremtett. Júl. 14-én birodalmi törvénnyel megteremtik az egységes német evangélikus egyházat. A katolikus egyház elutasító állásfoglalása a párttal szemben lényegesen enyhül, végül pedig a Szentszékkel kötött konkordátum által a még fennforgó differenciák (ifjúsági nevelés) rendezésére adódik mód. A munkanélküliség csökkentése céljából a kormány nagy szabású programmot dolgozott ki és valósított meg, (közmunkák, autóutak, a több munkást alkalmazók lényeges adókedvezményei), amelynek eredményekép a munkanélküliek száma az évvégén kétmillió csökkenést mutat. A mezőgazdaság adó- és kamatterheinek csökkentésére is nagyhorderejű intézkedések történtek. A terményárakat szabályozták. A munkanélküliség elleni küzdelemre szükséges hitelek részben a későbbi évek költségvetéseinek terhére vannak beállítva, részben forgalmi adók révén térülnek meg. Külpolitikában : A Hitler-kormány uralomra jutásakor a külföld bizonyos fokú jóindulatával találkozott, amelyet azonban a mindinkább fokozódó ellenszenv váltott fel és a nyár elején N. csaknem teljes izolálásba jutott. A leszerelési kérdésben Franciaországgal fennálló ellentét a preventív háború veszélyét idézte fel. Ennek megakadályozására Mussolini a négyes paktum gondolatát vetette fel, amelyet N. eleinte fenntartással fogadott, de később hozzájárult. Máj. 17-én Hitler a birodalmi gyűlésen nagy beszédben tárgyalási alapul elfogadta a márc. 16-án tett angol leszerelési javaslatot, kijelentette azonban, hogy N. csak oly egyezményt ír alá, mely a birodalom becsületével összeegyeztethető és amely a dec. 11-én leszögezett egyenjogúság alapján áll, ellenkező esetben a leszerelési konferenciát és a Népszövetséget otthagyja. A nyár eredménytelenül telik el, okt.-ben az angol—francia—amerikai kooperációból egy N. részére az eredeti angol tervnél sokkal kedvezőtlenebb tervezet alakul ki, melyet a n. kormány okt. 14-én visszautasít, a konferenciát elhagyja és bejelenti a Népszövetségből való kilépést. Ezen lépés feletti ítéletmondás céljából a birodalomban a parlamenti választásokkal egyidejűleg népszavazást rendelnek el. A n. kormány békés szándékának dokumentálására Hitler kancellár rádióban minden szomszéd országnak 10 évre szóló megnemtámadási szerződést ajánl, Franciaországot közvetlen tárgyalásokra szólítják fel, melyek a népszavazás után megindulnak. Hitler okt. 14-i rádióbeszéde szerint, melyben ElzászLotharingia hovatartozandóságát a status quo alapján kifejezetten elismeri, Franciaországgal a leszerelésen kívül csak a Saar vidék kérdése van függőben. Az ott 1935-ben tartandó népszavazást Hitler ki óhajtja kerülni, mivel annak eredménye