Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Magyarország

Fontosabb események az év folyamán: Az életbeléptetett takarékossági rendszabályok eredményeként a budget többlettel zárult. A 1. nehéz ipar helyzete azáltal, hogy az 1933-ban kötött nemzetközi kartelbe Jépett, lényegesen javult. Míg eddig éveken át veszteséggel dolgozott, 1933-ban osztalékot fizetett. Ez évben is nagyszámú idegen munkást bocsátottak el, minekfolytán a munkanélküliek száma a minimumra redukálódott. Külpolitikában: A szeszgyártás kérdésében L. és Belgium között nehézségek merültek fel. Az ouchy-i egyezmény, amelynek célja szoros gazdasági viszony megteremtése volt Belgiummal és Németalfölddel, az angolok ellentállása miatt meghiúsulván, jelenleg az érdekelt államok között tárgyalások folynak kedvező kontingentálások megkötésére. A belga—1. vámközösség szerződéseit 1. »Belgium« alatt. Magyar követség : Brüsszel, 108, Rue Belliard. Gróf Woracziczky Olivér köv. tan., ügyvivő. MAGYARORSZAG. Királyság. (A trón nincsen betöltve.) Területe: 92.833 km

2. Lakossága (1930-ban) : 8,683.740. A Népszövetségnek tagja. — 1918 nov. 13-án IV. Károly lemond az uralkodói jogok gyakorlásáról, mire nov. 16-án kikiáltják a népköztársaságot. 1919 márc. 21-től aug. l-ig tanácsköztársaság. 1920-ban a nemzetgyűlés ideiglenesen rendezi az államfői hatalom gyakorlását és kormányzót választ. 1920 jún. 4-én írják alá a trianoni békét, mely 1921 júl. 26-án lép életbe. M. területe 325.411 km

2-ről a maira, lakossága 20,886.487-ről 7,515.886-ra csökken (1910-i számok). Az 1921 okt. 13-i velencei szerződés értelmében tartott dec. 14-i népszavazás Sopront visszajuttatja M.-nak. IV. Károly kétszeri visszatérési kísérlete után 1921 nov. 5-én hozzák a Habsburg-családot a tróntól megfosztó törvényt, 1926-ban a felsőházi törvényt. A nemzetgyűlés helyébe lépő országgyűlés 1927 jan. 29-én nyílik meg. Államfő : vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.. Megválasztva 1920. márc. 1-én. Kormány : Nemzeti egység pártja. Min. elnök : vitéz Gömbös Gyula (1932. okt. 2. óta) Külügy : Kánya Kálmán Pénzügy : Imrédy Béla Belügy : vitéz Keresztes-Fischer Ferenc Vallás és közokt. : Hóman Bálint Igazságügy : Lázár Andor Honvédelem : vitéz Gömbös Gyula Földmívelés : Kállay Miklós Kereskedelem : Fabinyi Tihamér.