Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Lengyelország

kizárólag egészségi okai Vannak. Utódja Janusz J^drzeje­wicz közoktatási miniszter, aki eddigi tárcáját továbbra is megtartja. Az összes szakminiszterek Ludkiewicz földmíve­lési miniszter kivételével helyükön maradnak. Parlamentben: A parlament összetételében az év folyamán lényegesebb változás nem fordult elő. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában: Az egyetemi ifjúság körében a nemzeti demokrata ellenzéki mozgalom véres tüntetéseket eredményez, mire a főiskolák autonómiáját törvényhozással megszorítják. A paraszt mozgalom balra tolódik. A »bresti« perben a felsőbíróságok az alsófokú ítéleteket helybenhagyják s az elítélt ellenzéki képviselők egy része kül­földre menekül. A belpolitikai érdeklődés középpontjában áll az alkotmány­reform tervezete, mely az elnöki hatáskör kibővítését célozza és a szenátusválasztást oly módon szabályozná, hogy a kor­mányzás állandó jellegét biztosítsa. Az ukrán kisebbségi mozgalom az év folyamán erősen foko­zódott. A német kisebbségnek a földreform elleni panaszában a genfi tanács döntését a német delegátus nem fogadta el; az. ügyet a hágai bíróság elé vitték. Külpolitikában: A 1. külpolitika különös súlyt helyez L. nagyhatalmi pozíciójának kidomborítására, ami új utak kere­sésére vezet. L. ellenzi a négyes paktum tervét, mert ez újabb nemzetközi döntőfórum létesítésére vezetne, melyben L. nem szerepel. A leszerelési konferencia mielőbbi berekesztésére törekszik. A MacDonald-féle tervet ellenzi. A Nemzetek Szövet­sége reformjának tervét nagy tartózkodással fogadja. Máj.-ban a 1. külügyminiszter és német kancellár egyidőben leadott nyilatkozatokkal a közvéleményt megnyugtatják, ettől fogva a két ország egymás iránti hangulata lassú javulást mutat. Keleti irányban is közeledés volt. Londonban L. júl 3-án aláírja Szovjetoroszországgal és utóbbinak hét szomszédállamá­val a keleti paktumot, mely a támadó fél fogalmát rögzíti. Ezen paktum létrejöttében L. vezetőszerepet visz és azt aug.-ban ratifikálja is. Az okt.-i német birodalmi választások sikere után nov.-ben Hitler kancellár és a berlini 1. követ kölcsönös megnemtámadási nyilatkozatot tesznek. L. és Danzig közti viszony a danzigi nemzeti szocialisták uralomra jutása óta lényegesen javult. Rauschnig danzigi szenátuselnök varsói látogatása új korszakot nyit meg. Augusz­tusban egyezmény jön létre Danzig és L. közti forgalom élén­kítésére és a 1. kisebbség helyzetének javítására. J^drzejewicz

Next

/
Oldalképek
Tartalom