Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Franciaország

bocsátására kap törvényes felhatalmazást. A belföldi kölcsön márc. végén 5 milliárdot eredményez. Ápr. és máj. hónapokban a kormány kénytelen pénzügyi provizóriummal operálni, minthogy az 1933. évi költségvetést, amely már 4 milliárd deficitet mutat fel, csupán máj. 31-én tudja a parlamenttel elfogadtatni. Okt.-ban Daladier benyújtja az 1934. évi költségvetést s különböző pénzügyi javaslatokkal lép a parlament elé, de a tisztviselői fizetések csökkentésének kérdésében elbukik. Szintúgy a Sarraut-kormány. A Chautemps-kormány dec.-ben elfogadtatja az 1934 jan.—febr.-i indemnitást s a függő adósságok konszolidációjának céljára 10 milliárd belső kölcsön felvételére kap meghatalmazást. Jan. 4 én a 45.000 tonnás új »Atlantique« nevű hajó Cherbourg közelében fel nem derített okokból kigyullad és elég. Febr. végén a Daladier-kormány pénzügyi javaslatai miatt az egész országban tüntetések és sztrájkok támadnak, amely utóbbiak az állami üzemekre is kiterjednek (posta, szállítási üzemek). Ápr.-ban az egyetemi hallgatók lépnek sztrájkba, tiltakozásul a kormánynak az új tisztviselők felvételét felfüggesztő rendelete ellen. Aug.-ban Strasbourg-ban törnek ki zavargások és sztrájkok, majd a belvízi hajóstársaságok alkalmazottai rendeznek sztrájkot, amelynek során csatornákat és folyókat torlaszolnak el. Dec.-ben Lagny mellett súlyos vasúti szerencsétlenség történik, 200 halottal. A francia búza védelmére több törvényben történik gondoskodás ; fontosabbak a júl. 10-i (a búza minimális értékének megállapítása) és a dec. 29-i (a búzapiac megszervezése) törvények. Meghalt Painlevé volt min.-elnök, Stephen Pichon volt külügymin., Francois Albert volt min. és Leygues teng. min. Külpolitikában : A kedvezőtlen belpolitikai helyzet az ország külpolitikájára is visszahat. Az állami és egyéb pénzforrások elapadása a külföldnek való kölcsönnyújtást csaknem lehetetlenné teszi, ami F. külföldi befolyását csökkenti. A külkeresk. mérleg javítása és a belső termelés emelése érdekében erőltetett kontingens politika még a F.-gal baráti viszonyban élő államokban is ellenrendszabályok életbeléptetésére vezet. Hitler uralomra jutását F.-ban idegességgel fogadták. A feszültség odáig fokozódott, hogy a sajióban már a preventív háború lehetőségei mellett is hallatszottak hangok. F. bizalmatlanságát a német kancellár ismételt békenyilatkozatai sem oszlatták el és a hangulat a németeknek a Népszövetségből való kiválása és a leszerelési konferenciáról való visszavonulása folytán az év vége felé sem javult. F. elősegítette a keleti paktumok megkötését és a febr. 17-én életbelépett f.-orosz megnemtámadási szerződés után maga is hangsúlyozottan a