Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Észtország

ÉSZTORSZÁG. Köztársaság. Területe : 47.558 km

2. Lakossága (1933-ban) : 1,123.634. A Népszövetségnek tagja. — Volt orosz terület. A nemzetgyűlés 1918 febr. 24-én kiáltja ki É. függetlenségét, melyet a Szovjetúnió a dorpati békében (1920 febr. 2.) ismer el. 1920 jún. 15-i alkotmány 1933 okt. 15-i módosítással. Lettországgal 1927-i vámunió (nincs végrehajtva). Államfő: Az államfői (Riigivanem) tisztet a mindenkori miniszterelnök látja el. Áz okt. 14—15-én megszavazott alkotmányreform értelmében külön államfői méltóságot szerveznek. Kormány: A Páts-kormány parlamenten kívüli kormány, mely rendkívüli hatalommal van felruházva. Máj. 18—okt. 21-ig Okt. 21. után Miniszterelnök és államfő : Jaan Tönisson Konstantin Páts Külügy: Ants Piip Julius Seljamaa Belügy és igazságügy : Vladimír Rooberg Johan Müller Hadügy: August Kerem Paul Lili tbk. Gazdaságügy: Peeter Kurvits Kari Selter Közokt. és szoc. ügyek : Konstantin Konik Nikolai Kann Földmívelés : J. Zimmermann Nikolai Talts Közlekedés : Oskar Köster Ottó Sternbeck Parlament (Riigikogu) : Egykamarás rendszer. Választások 1932 máj. 21—23-án. 4 évre. Elnöke Kari Einbund. Pártok: Ótelepes párt (Páts, Teemant) 24 Ujtelepes párt (Kurvits, Penno) 24 Nemzeti középpárt (Tönisson) 17 Szoc. dem. párt (Ast, Johanson) 22 Kommunisták (Kroos) 3 Oroszok (Sorokin) 5 Német-svéd blokk (Schilling) 3 98 Változások az év folyamán : Kormányban: A Páts kormány máj. 26-án lemond. Három heti krízis után megalakul a Tönisson-kormány. Rooberg belés igazságügyminiszter okt. 3-án lemond, utóda Ernst Ein. Okt. 17-én az összkormány lemond és 21-én Páts alakít parlamenten kívüli kormányt. Parlamentben: Máj. 9-én a földmíves párttól különvált az újtelepes párt. Okt .-ben a nemzeti középpárt több tagja kivált. 2 kommunista Oroszországba szökött.