Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)
Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége
SZOCIALISTA TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE. (Szovjet-Űnió.) Szövetséges állam, mely a következő köztársaságokból áll: Orosz szocialista szövetséges tanácsköztársaság, Ukránia, Fehéroroszország, Transzkaukázia, Türkmenisztán, Uzbekisztán és Tádzsikisztán. Területe: 21,343.642 km 2. Lakossága (1932-ben) : 161,849.900. A Népszövetségnek nem tagja. — A forradalmi események következtében II. Miklós cár 1917 márc. 15-én lemond, mire Oroszország Kérenszki vezetése alatt köztársasággá alakul át. Nov. 7-én a kommunista párt erőszakkal veszi át a hatalmat Pétervárott. Lenin és Trockij alatt megalakul a Népbiztosok Tanácsa. 1918 jan. 18-án ül össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, melyet szétkergetnek és helyébe tanácskongresszus lép. A központi hatalmakkal a bresztlitovszki békét (1918 márc. 3.) kötik. Az 1919. és 1920. évek folyamán dúl a polgárháború, mely a szovjetellenes csapatok vereségével végződik, és a lengyel háború, mely a rigai békével (1921 márc. 18.) fejeződik be. 1922 végén az eddig alakilag független tanácsköztársaságok szövetkeznek. A Szövetség alkotmányát 1923 júl. 6-án fogadják el. A Sz. a volt orosz területekből elismerte Észt-, Finn-, Lett-, Litván- és Lengyelországok kiválását, lemondott Kars és Ardahanról (Törökország javára), de Besszarábiáról nem. Az államhatalom legfőbb letéteményese a tagállamok választott képviselőiből álló és kétévenként ülésező Szövetségi Tanácskongresszus. Ennek távolléte idején a főhatalmat a Szovjetállamok Központi Végrehajtó Bizottsága (ZIK) gyakorolja, amely a Szövetségi Tanács (SS) és a Nemzetiségek Tanácsából (SN) áll. Az SS tagjait, kiknek száma 450 körül változik, a kongresszus választja egy évre, az SN 136 tagját a szövetséges államok és autonom területek küldik ki. A ZIK évente háromszor rendesen csak néhány napra ül össze. Ülésein, bár körülbelül az európai parlamenteknek felel meg, nem alkot törvényeket, hanem megállapítja egyrészt az irányelveket, melyeket a kormánynak és az Elnöki Bizottságnak az állami élet minden terén követnie kell, másrészt pedig jóváhagyja ezeknek időközben tett intézkedéseit. A ZIK ülésszakain kívül, ennek 27 tagból álló Elnöksége, mely állandóan működő szervezet, gyakorolja a legfőbb törvényhozói, bírói és közigazgatási hatalmat. Szűkebb szerve ennek a 7tagból álló Elnöki Bizottság, mely a 7 tagállam képviselőiből áll és a ZIK nevében rendeleteket ad ki és kinevezéseket eszközöl. Államfő: Mikhail I. Kalinin, a kongresszus és a ZIK elnöke. Szövetségi Népbiztosok Tanácsa (SNK = Szovnarkom) : Az államhatalom központi végrehajtószerve, Tagjait a ZIK nevezi ki.
