Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Spanyolország

jának tervezetét, újra szabályozzák a választójogot. A katona­ság létszámát 145.000 főben állapítják meg s a rendőrséget át­szervezik. Vizcaya, Guizpuzkoa és Alava baszk tartományok lakossága a kormány által engedélyezett népszavazáson a regionális önkormányzat mellett döntött. Az önkormányzat sorsa felett a Cortes fog dönteni. A kormány rendezi továbbá a devizagazdálkodást, 300 millió pezetás belső kölcsönt bocsát ki, s különböző rendeletekkel igyek­szik a gazdasági válságon segíteni. Külpolitikában: A kormány figyelmét elsősorban a belső helyzet konszolidálására kénytelen fordítani s így a külpolitiká­ban nem fejt ki nagyobb aktivitást. Tevékenysége e téren a délamerikai államokkal való viszony kiépítésében, valamint Európában teljes semlegességre való törekvésben merül ki. S. júl.-ban elismeri a szovjet köztársaságot, a diplomáciai viszony felvételére azonban mindezideig nem került sor. A Népszövet­ségben S. mint tanácstagállam tevékeny szerepet játszik. A francia-sp. keresk. szerződés felmondása és a francia piacnak a s. árukkal szemben alkalmazott megszorító tény­kedései a s. kereskedelmet hátrányosan befolyásolják. S. olasz, észt és argentínai keresk. szerződést, holland és görög döntőbírósági egyezményt (utóbbit ratifikálta is), holland, svéd és belga légügyi egyezményeket írt alá és rati­fikálta a svéd légügyi egyezményt és a Szovjetunió elismerését. Magyar követség : Madrid, Paseo de la Castellana 49. Gróf Csáky István köv. tan. ügyvivő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom