Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Szovjet-Unió

A német vámpótlékok súlyosan érintik a s. exportot. A német kormány júl. 6-án felmondja a kereskedelmi szerződést, de szept. 20-án kedvezményeket nyújt a s. exportőröknek. Romániával kereskedelmi, Törökországgal döntőbírósági szerződést kötnek. Okt .-ben a walesi herceg és György herceg jár Stockholmban. Magyar követség : Hága, Oranjestraat 68. Török Béla, rk. k. és mh. min., követ. SZOVJET-ÚMÓ. (Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége.) Szövetséges állam, mely a következő köztársaságokb il áll: Orosz szocialista szövetséges tanácsköztársaság, Ukránia, Fehéroroszország, Tranzkaukázia, Türkmenisztán, Uzbekisztán és Tádzsikisztán. Területe: 21,34-3.642 km

2. Lakossága (1930-ban) : 161,232.000. A Népszövetségnek nem tagja. — A forradalmi eseméngek következtében II. Miklós cár 1917 márc. 15-én lemond, mire Oroszország Kérenszki vezetése alalt köztársasággá alakul át. Nov. 7-én a kommunista párt erőszakkal veszi ál a hatalmat Pétervárott. Lenin és Trockij alatt megalakul a Népbiztosok Tanácsa. 1918 jan. 18-án ül össze az alkotmángozó nemzetgyűlés, melget szétkergetnek és helyébe tanácskongresszus lép. A központi hatalmakkal a brestlitovszki békét (1918 márc. 3.) kötik. Az 1919. és 1920. évek folyamán dúl a polgárháború, mely a szovjetellenes csapatok vereségével végződik, és a lengyel háború, mely a rigai békével (1921 márc. 18.) fejeződik be. 1922 végén az eddig alakilag független tanácsköztársaságok szövetkeznek. A Szövetség alkotmányát 1923 júl. 6-án fogadják el. A Sz. a volt orosz területekből elismerte Észt-, Finn-, Lett-, Litván- és Lengyelországok kiválását, lemondott Kars és Ardahanról (Törökország javára), de Besszarábiáról nem. Az államhatalom legfőbb letéteményese az Unió Tanácskongresszusa, mely a tagállamok választott képviselőiből áll és kétévenként egyszer tartja rendes ülését. A kongresszus távollétében a főhatalmat a Szovjet Államok Központi Végrehajtó Bizottsága (ZIK) gyakorolja, amely a Szövetségi Tanács (SS) és a Nemzetiségek Tanácsából fSN) áll. Az SS tagjait, kiknek száma 450 körül változik, a kongresszus választja egy évre, az SN 136 tagját a szövetséges államok és autonóm területek küldik ki. A ZIK évente háromszor, rendesen csak néhány napra ül össze. Ülésein, bár körülbelül az európai parlamenteknek felel meg, nem alkot törvényeket, hanem megállapítja egyrészt az irányelveket, melyeket a kormánynak és az Elnöki Bizottságnak az állami élet minden terén követnie kell, másrészt pedig jóváhagyja ezeknek időközben tett intézkedéseit. A ZIK ülésszakain kívül, ennek 27 tagból álló Elnöksége, mely állandóan működő szervezet, gyakorolja a legfőbb törvényhozói, bírói és közigazgatási hatalmat. Szűkebb szerve ennek,