Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Német Birodalom

Szászország. Semleges hivat alnokkormány a néppárti Schieck miniszterelnöksége alatt. Országgyűlés pártjai (vál. 1930 jún. 22.): nemz. szoc. 14, német nemz. 9, konzerv, néppárt 1, ker. szoc. 2, néppárt 8, gazdasági párt 10, Volksrechtspárt 2, Volsknational párt 2, állampárt 3, szoc. dem. 32, kommunista 13. Thüringia. A nemz. szocialisták és a Landbund koaliciós kormánya a nemz. szoc. Sauckel miniszterelnökségével. Württemberg. Polgári kisebbségi ügyvivő kormány a centrumpárti Bolz elnöklete alatt. Országgyűlés pártjai (vál ápr. 24.): nemz. szoc. 23, német nemz. 3, parasztpárt 9, ker. szoc. 3, centrum 17, állampárt 4, szoc. dem. 14, kommunista 7. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában: Márc. 13-án zajlott le a birodalmi elnökválasztás első menete, melyben v. Hindenburg Hitlerrel, Düsterberggel és Thalmann-nal szemben relatív többséget ért el, míg ápr. 10-én abszolút többséggel győzött. Groener hadügyminiszter ápr. 13-án betiltja a nemz. szoc. roham- és védőcsapatokat, ami máj. 11-én lemondásához vezet. Miután a birodalmi elnök a kormánynak az «0sthilfe»vel kapcsolatos terveit nem hagyja jóvá, a Briining-kormány máj. 30-án lemond. Jún. 1-én v. Papén kormánya követi, mely a birodalmi gyűlést jún. 4-én feloszlatja és a Hitler-csapatokat újból engedélyezi. Júl. 20-án a birodalmi elnök v. Papent nevezi ki porosz birodalmi biztossá, aki az eddigi kormányt elmozdítja. A júl. 31-i választáson a nemz. szoc. párt nagy sikert ér el, de aug. 13-án v. Hindenburg megtagadja Hitler kancellárrá való kinevezését. Szept. 12-én v. Papén újból feloszlatja a parlamentet és a nov. 6-i választáson a nemz. szoc. szavazatok száma csökken. Az összes nagy pártok hangulatával szemben a Papenkormány nov. 17-én lemond, mire dec. 3-án v. Schieicher alakít kormányt. Az új kancellár hozzájárul egy messzemenő amnesztia-törvényhez és helyreállítja a közszabadságok nagy részét. Ugy a Brüning- mint a Papen-kormány törekedtek a közületi pénzügyek rendbehozására, miért is a birodalmi, állami és községi költségvetésekben szigorú takarékosságot honosítottak meg. A birodalmi kormányok gazdaságpolitikai intézkedései szükségrendeletekbe vannak foglalva, a mezőgazdaság további eladósodását feltartani igyekeznek s e célból különböző rendszabályokat foganatosítottak. A júl. 9-én aláírt lausanne-i jóvátételi egyezmény kedvező hatást gyakorolt a német gazdasági életre.