Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Görögország

meny Jugoszláviával és Romániával. Román-f. kereskedelmi és hajózási szerződés életbelép jún. 4-én. Osztrák-f. kontigens­szerződés (dec.). Konzuli egyezmény Csehszlovákiával (júl.), állategészségügyi egyezmény Lengyelországgal (máj.), repülési egyezmény Görögországgal (jún.). Magyar viszonylatban: A f. kamara márc. 31-én meg­szavazza az ú. n. lillafüredi búzaegyezményre vonatkozó tör­vényt, Teleszkv János v. pénzügyminiszter febr.-ban Párizsban tárgyalásokat folytat f. hitelező bankokkal a rövidlejáratú hitelek visszafizetéséről. Márc.-ban Walko külügyminiszter Briand temetésén részt vesz és tárgyal Tardieu miniszter­elnökkel. Budapesten márc. 4-én aláírják a f.-magyar clearing egyezményt. Az 1925-i magyar-f. kereskedelmi egyezményhez pótegyezményt kötnek (jún. 23-án); Magyarország csatlakozik az 1932. júl, 13-án aláírt pacte consultatif-hez. Az év folyamán Budapesten látogatást tesznek francia orvosok, párizsi lapok munkatársai és Pierre Cot képviselő, aki röviddel azután a Paul-Boncour kormányban külügyi állam­titkárrá lesz kinevezve. Magyar követség : Paris, 15, Rue de Berri. Báró Yillani Frigyes, rk. k. és mk. m., követ. GÖRÖGORSZÁG. Köztársaság. Területe: 130.199 km*. Lakossága (1928-ban) : 6,204.684. A Népszövetségnek tagja. — G. 1914-ben semleges marad. Emiatt Veni­zelosz Szalonikiben ellenkormányt alakít és oda entente-csapatok vonulnak be, melyekkel Venizelosz a királyt presszionálja. 1916-ban a franciák bombázzák Athént és a g. hadsereget leszerelik. Követelésükre Konstantin király Sándor fia javára lemond. A franciák bevonulnak és a hadsereget g. hadüzenet nélkül a fronton felhasználják. A neuilly-i békében (1919 nov. 27.) G. Bulgáriától Nyugat-Trákiát nyeri, az életbe nem lépett sévresi­ben (1920 aug. 10.) Törökországtól Ketet-Trákiát, Nyugat- Kisázsiát, Imbroszt és Tenedoszt, melyeket kisázsiai vereségei után a tausanne-iban (1923 júl. 24.) ismét elveszít. Sándor 1920 okt. 12-én meghal, Konduriotisz admirális régens lesz, majd dec. 19-én Konstantin ismét király, de 1922 szept. 13-án Plasztirász, ki diktátornak teszi meg magát, lemondatja a trónörökös, II. György javára, kit 1923 okt. 23-án újabb forradalom trón­vesztesnek nyilvánít. Dec. 19-én Konduriotisz lesz ismét régens. 1924 márc. 24-én a nemzetgyűlés proklamálja a köztársaságot, Konduriotisz elnökkel. 1925 jún. 25-én Pangalosz forradalma, ki diktátor, majd elnök lesz, míg 1926 aug. 6-án elfogják. Konduriotisz 26-án ismét átveszi hiva­talát, de 1929 dec. 15-én lemond. Államfő: Alexandrosz Zaimisz köztársasági elnök. Megvá­lasztva 1929 dec. 15-én, öt évre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom