Külpolitikai adatok az 1932. évről (Budapest, 1933)

Franciaország

ki s az ügy a bíróság elé kerül. A tisztviselői fizetések csökkentését célzó költségvetési tervek nagy ellenszenvvel találkoznak és az állami tisztviselők kongresszusa határozatot hoz (nov. 12.), mely szerint fizetésredukció esetén sztrájkba kell lépni. Az amerikai adósságrészlet megfizetését Herriot nagyszabású parlamenti beszédje ellenére a kamara megtagadja (dec. 14.); az új Paul-Boncour-kormánvt a socialisták is jóakaratú semlegességgel fogadják és úgy újabb kincstár jegykibocsátásra vonatkozó, mint az osztrák kölcsön garantálását célzó kérelmét a parlament megszavazza. Jan.-ban sikertelen kommunista manifesztáció volt Párizsban. Márc. 7-én meghalt Briand. F, és Bretagne egyesülésének 400 éves évfordulóját ünnepelték Rennes-ben aug. folyamán. A Metz-—Thionville-csatornát megnyitja Lebrun elnök aug. 17-én. Nov. 20-án Herriot min.-elnök Nantes-ba utazik; vonata ellen eredménytelen merényletet követnek el. A költségvetési törvényt márc. 31-én szavazzák meg. A kb. 41 milliárdnyi budget 3 millió frank többletet irányoz elő. Az algíri közmunkákra 1931-ben megszavazott 1600 milliós kölcsönkeretet felemelik 2400 millióra. A kamara máj.-ban felhatalmazást ad az addig engedélyezett 2 milliárd kincstárjegynek további 3 milliárddal való emeléséhez. Júl.-ban felemelik a hosszú- és középlejáratú mezőgazdasági hitelekre szóló kincstári előlegek összegét. Aug. 10. : belföldi munkásokat védő törvény. Takarékossági bizottságot létesítő törvényt megszavazzák okt. 23-án. Külpolitikában: Az év folyamán állandóan mélyülő gazda sági válság F.-ot sem kímélte meg ; szenved ez alatt a mag ángazdaság és az állam. A belföldi termelés védelmére életbelép tetett kormányintézkedések sértik az importáló országok érdekeit, míg a f. tőkének külföldön való elhelyezése nehezebbé válik. Fontos szerepet játszik F. a genfi leszerelési konferencián, ahol febr.-ban Tardieu, majd nov.-ben Herriot terjeszt elő részletes leszerelési javaslatot. A reparációs kérdés feltételes rendezést nyer a Lausanne-i konferencián (jún.), melynek záróakkordjaként létrejön az ú. n. accord de confiance F. és Anglia között. A Németországhoz való viszony nem mutatott fel lényegesebb közeledést. A brit gazdasági politika F.-fcan aggodalmat kelt, nevezetesen tartanak attól, hogy a sterling áresése s az evvel járó termelési költségcsökkenés súlyosbítani fogja a f. produkció válságát. Herriot nov.-ben Toulouse-ban olasz-barát beszédet mond, melv visszhangra ugyan nem talál, de napirendre hozza a f.-olasz détente kérdését. Az év végén de Jouvenel megy Rómába nagykövetnek s működésétől a viszony javulását várják. Az Egyesült Államok-nak Európa ügyeibe való beavatkozása (Hoover-moratórium) és másrészt a háborús adósságok