Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Nemzetek Szövetsége

Marinkovic jugoszláv külügyminiszter); harmadik szeptemberben (elnök : Zumeta, Venezuela párizsi követe). A tanács öt állandó tagja (Anglia, Franciaország, Japán, Németország és Olaszország) mellett 9 nem-állandó tag (Lengyel- és Spanyolország, Finnország, Jugoszlávia, Kanada, Kuba, Peru, Perzsia és Venezuela) szerepel, mely utóbbiakból az év folyamán Finnország, Kanada és Kuba helyét Guatemala, Írország és Norvégia foglalták el. Az év folyamán tárgyalt politikai ügyek között felemlítendő : lengyel—litván ellentét, a ínemeli kérdés és a leszerelést előkészítő bizottság tárgyalásai; a gazdasági problémák közül : a) «sur l'organisation d'une économie concertée» (magyar képviselő Nickl Alfréd követ); b) agrár-konferencia (magyar képviselő gr. Somssich László) ; c) folyami jog egységesítése (magyar képviselő Dietrich Alfréd követ) és d) váltójog egységesítése (magyar képviselő Asztalos Jenő min. tanácsos). Szeptemberben a Népszövetség égisze alatt ülésezett Genfben Briand francia külügyminiszter elnökletével a Commission d'Etude pour l'Union Européenne ; magyar részről delegálva : gróf Apponyi Albert és Tánczos Gábor. Magyar vonatkozásban a tanács foglalkozott az ú. n. optáns-íigvnek a napirendről való levételével és a helyiérdekű vasutak kérdésével. * A Nemzetek Szövetségének két autonóm jelleggel bíró intézménye van : a) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és b) Állandó Nemzetközi Bíróság. A Munkaügyi Szervezet június 10—28-ig tartotta XIV. munkaügyi konferenciáját ; napirenden szerepelt a kényszermunka, az alkalmazottak munkaideje és a szénbányászok munkaidejének kérdése. Márciusban a Munkaügyi Llivatal egy tanulmányi bizottsága járt Magyarországon a lignitbányászatban dívó munkaviszonyok tanulmányozása céljából. Az Állandó Nemzetközi Bíróság tagjainak számát a Nemzetek Szövetségének tanácsa szeptember 12-i határozattal 11-ről 15-re emelte fel; e tagok mandátuma kilenc évre szól; a 15 rendes és 4 pótbíró között magyar nem szerepel.