Külpolitikai adatok az 1930. évről (Budapest, 1931)

Finnország

Parlamentben : A parlament feloszlatása után október 1-én zajlottak le a választások, melyek abszolút polgári több­séget hoztak. Pontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Az erős kommunista propaganda a Lappo­mozgalmat eredményezte, amely főleg törvénytelen elhurco­lásokban mutatkozott és a Kallio-kormány bukásához vezetett. Július elején Svinhufvud alakít polgári koalíciós kormányt. A «Marsch auf Helsingfors» után a kormány feloszlatja a parlamentet. Az új parlament megszavazza a kommunistaellenes tör­vényeket (a sajtótörvény megváltoztatása, a köztársaság védelme, a kommunista nyomdák bezárása, a választási és községi törvény megváltoztatása). A Lappo-mozgalom országosan szervezkedik, a svédek és szociáldemokraták együttműködése az új parlamentben megszűnt. Külpolitikában : A Lappo-mozgalom finnellenes szovjet­orosz sajtótámadásokra szolgáltatott okot. Finnország hároméves népszövetségi tanácstagsága lejárt. A Népszövetség legtöbb tagja elfogadta a ir.egtámaüott álla­mok pénzügyi segélyezésére vonatkozó, Finnország által kezde­ményezett egyezményt. Szerződések : Békéltető és döntőbírósági szerződés Francia­országgal, egyezmény az ellentétek békés rendezéséről Finn­ország és Izland között, kereskedelmi szerződések Romániával és Portugáliával, ideiglenes kereskedelmi egyezmény Egyip­tommal, kereskedelmi pótegyezmények Észtországgal és Német­országgal. Magyar viszonylatban : A finn külügyminiszter a Nép­szövetség Tanácsában támogatta a székelyek földbirtok­panaszát. Klebelsberg gróf finnországi útja alkalmával meleg fogad­tatásban részesült. A turkui (Abo) egyetemen finn-ugor intézet szerveztetett és finn-ugor nemzeti kutató bizottság alakult meg. Finn rendőrtisztviselők egy csoportja Budapesten láto­gatást tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom