Külpolitikai adatok az 1929. évről (Budapest, 1930)

JUGOSZLÁVIA

adó testületként február 17-én egy államtanácsot rendelt ki a kormány, mely 17 tagból áll. Elnöke : Policsevics M. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában : Január 6-i ukáz proklamálja a király dik­tatúráját. Október 3-i törvény az ország nevét Jugoszláviára változ­tatja és azt 9 bánságra osztja, amelyeknek élén bánok állanak. A kormány törvényhozási téren lázasan tevékeny (állam­védelmi, közigazgatási, elemi és középiskolai oktatási törvények, új büntetőtörvénykönyv, törvények a hadsereg és a tengerészet szervezetéről és igazgatásáról, stb.). Horvátországban gyakoriak a politikai merényletek. A kor­mány internálja Pribicsevics Szvetozárt és fogságba veti Pre­davec és Macsek horvát vezetőket. A külföldi horvát emigráció fontos személyekkel gyarapszik (Pavelics, Kosuties és Krnje­vics horvát parasztpárti képviselők). A tervezett nagy külföldi kölcsön felvétele nem sikerült. Külpolitikában: Jugoszlávia ratifikálja a Kellogg-paktumot és kereskedelmi szerződéseket köt Spanyolországgal és Francia­országgal ; az albán—jugoszláv kereskedelmi szerződés életbe­lép, szintúgy a magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés. Új kisebb fontosságú szerződések köttettek Magyarországgal, Romániával és Ausztriával. Az olasz—jugoszláv barátsági szerződés januárban lejárt és meg nem újjíttatott. A belgrádi kisentente-konferencia a kisentente struktúrá­ját tovább kiépíti anélkül, hogy a gazdasági kisentente meg­valósulna. Bulgáriával szemben Jugoszlávia megszünteti a határzárt és Pirotban és Szófiában tárgyalásokat folytat a kettős birtoko­sok, a határforgalom és a határmenti semleges zóna kérdéseiről. Görögországgal Jugoszlávia barátsági és döntőbírósági szerződést köt, amely szerint «les Parties s'engagent á ne se livrer de part et d'autre á la guerre». A szalonikii kérdés jugo­szláv—görög egyezménnyel nyer megoldást. A háború előtti francia adósság kérdésében a hágai bíróság Jugoszlávia ellen dönt, de a kérdés gyakorlati rendezése nem sikerül. Franciaország és Anglia azon irányban lépnek közbe, hogy a bolgár—szerb viszonyt javítsák (szófiai démarche a határ­incidensek miatt). Venizelosz görög miniszterelnök és Karapanosz külügy­miniszter Belgrádban látogatást tesznek. Szintúgy Herriot volt francia miniszterelnök és Franchet d'Espérey francia marsall, valamint Sir Eric Drummond népszövetségi főtitkár. Seton Watson Jugoszláviába utazik és utána a «Times»­ben diktatúra-, illetve szerbellenes élű cikket közöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom