Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2010
I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2010
I. ESEMÉNYNAPTÁR / AUGUSZTUS az EiT 2010. júniusi ülését, különös tekintettel a Lisszaboni Stratégiát felváltó „Európa 2020" Stratégia végrehajtására. Szintén az ülés napirendjén szerepelt az a tanácsi határozattervezet, amelyet Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő terjesztett elő március 25-én az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetéről és működéséről. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott egységes külkapcsolati rendszeren belül az EKSZ fő feladata az EU közös kül- és biztonságpolitikájának egységesebb és hatékonyabb megjelenítése, képviselete lesz. Április 27. Hasan Hasanov azeri nagykövet „Az azerbajdzsáni—magyar kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért" kitüntetést adott át Szabó Vilmos külügyi államtitkárnak, íjgyártó István főosztályvezetőnek és Bayer Mihály utazó nagykövetnek. Április 27—28. Balázs Péter külügyminiszter Kijevben részt vett és felszólalt a IV. Európa— Ukrajna Fórumon.„A gazdasági együttműködés perspektívái a közép-kelet-európai régióban a válság után"című panelvita hozzászólójaként részletes tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről, amelyek lehetővé tették Magyarország számára, hogy túljusson a gazdasági válság mélypontján. Hangsúlyozta, hogy a regionális, köztük a visegrádi együttműködés jelentős mértékben hozzájárult hazánk integrációs sikereihez, és szorgalmazta, hogy a kelet-európai országok is használják ki az ebben rejlő lehetőségeket. A Fórum margóján a magyar diplomácia vezetője megbeszélést folytatottVolodymyrSmynozhen ko ukrán miniszterelnökhelyettessel, aki a többi között a külügyi és az oktatási tárcát is felügyeli. A találkozón áttekintették a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Balázs Péter köszönetet mondott az új ukrán kormány gyors intézkedéséért, amely lehetővé tette, hogy az idén érettségiző és egyetemre felvételiző magyar diákok lefordított magyar nyelvű tesztlapokat kapjanak. Kérte, hogy az oktatási reform keretében az ukrán fél fordítson kiemelt figyelmet az érettségiig terjedő magyar nyelvű oktatási rendszer fejlesztésére, az iskolák modern anyanyelvi tankönyvekkel való ellátására, és segítse elő az anyanyelvükön érettségizők zökkenőmentes integrációját az ukrán felsőoktatásba. Volodymyr Smynozhenko megerősítette, hogy az anyanyelvű érettségivel kapcsolatos rendelkezés csakaz első lépés abban az intézkedéssorozatban, 71
