Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI December 17. A Külügyminisztérium közleménye a szlovák kormányfőnek a szécsényi megállapodást érintő kijelentéseiről Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette: nem sértette meg a miniszterelnökök szeptember 10-i szécsényi megállapodását. Úgy vélte, „abban állapodtak meg a magyar kormányfővel, hogy a törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni". A szécsényi közös nyilatkozat 5. pontja ezzel szemben a következőket tartalmazta: „A két Fél elfogadja az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának a Szlovák Köztársaság módosított államnyelvtörvényével kapcsolatban megfogalmazott véleményét és valamennyi ajánlását, és üdvözli a Kisebbségi Főbiztos szándékát, hogy aktív közreműködő és megfigyelő szerepet játsszon ajánlásainak megvalósítása során mindvégig. A szlovák oldal megerősítette, hogy szorosan együttműködik a Főbiztos Hivatalával a változtatások megvalósításában. A Felek felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyes bizottság keretében ezen célok érdekében elvégzendő munkát. A vegyes bizottságot rendszeresen összehívják, üléseire a Felek megállapodása szerint a Főbiztos Hivatalának képviselői meghívást kapnak." A megállapodásban tehát szó sem volt arról, hogy az államnyelv törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni. A szécsényi megállapodás a főbiztos július 22-i értékelésére utal, amely 26 pontban fogalmazott meg véleményt és tennivalókat. Ezek között négy egyenesen a szlovák államnyelvtörvény szövegének módosítását javasolja. Szerepel közöttük továbbá a kisebbségi nyelvekről szóló szlovákiai törvény jelentős erősítése, hogy helyreállhasson a nyelvi érdekek védelmének egyensúlya. Ez nem történt meg. A főbiztosi vélemény azt is előírja, hogy szülessen meg Szlovákiában az átfogó kisebbségvédelmi törvény. Ilyen irányú lépés eddig nem történt. A 26 kritikából és teendőből 20 eddig egyáltalán nem, vagy csak részben teljesült. Különösen bírálta és kerülendőnek tartotta a főbiztos a nyelvhasználatért kiróható büntetést. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a törvény alkalmat ad a szubjektív megítélésre, a büntetési tételek pedig rendkívül tág határok - 100 és 5000 euró - között mozognak. Sem a törvény, sem a végrehajtási útmutató nem rögzíti, hogy milyen „nyelvi bűnért" pontosan milyen büntetési tétel jár. A főbiztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvény szankciói jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és magánszemélyekre is kiterjedhetnek. Tény, hogy a szankciók egyéni vállalkozókra is alkalmazhatók. A büntetés pedig