Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 3. felhívom az önkormányzati minisztert és a külügyminisztert, hogy a Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény tervezetét a Jegyzőkönyv végleges szövegének megállapítását követően haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Október 21. „A sport autonómiája az Európai Unióban" címmel rendezett konferencián elfogadott „Budapesti nyilatkozat" Gyorsan változó világunkban kritikus pillanatokat élünk át, amikor a sport elveszítheti nemzeti identitását, kulturális hagyományait és az értékek több évszázadon át fennálló egyensúlyát Európában az egész világon. 1., Mély aggodalmunkat fejezzük ki, mivel helyre kell állítanunk a sport és az üzlet közötti egészséges egyensúlyt. 2., Gondoskodni szeretnénk arról, hogy a fair playt ne lehessen aláásni az egyre inkább „játszótérré" váló sportversenyeken, ahol a siker valójában a leggazdagabb klubok és nemzetek számára van fenntartva, tovább fokozva a meglévő egyenlőtlenségeket. 3., Kijelentjük, hogy a sport önmagában nem gazdasági tevékenység, hanem helyi, nemzeti tradícióink, kultúránk és történelmünk szerves részét képezi. A sport létfontosságú szerepet tölt be a közösségek közötti kapcsolatépítésben, egészséges lehetőséget nyújtva a nemzeti és helyi közösségekhez való tartozásuk és az iránta érzett büszkeségünk kifejezéséhez, mindemellett áthidalja a személyek és az országok közti szakadékokat is. 4., Elkötelezzük magunkat kapcsolataink mozgósítása mellett annak érdekében, hogy megőrizzük a sport autonómiáját, tiszteletben tartva a szubszidiaritás alapelvét, a tagállamok képességeit és a nemzetközi sport piramisát. 5., Szorgalmazzuk, hogy az európai döntéshozók felismerjék és támogassák a sport sajátosságát és autonómiáját a Lisszaboni egyezmény 165. bekezdése tükrében, mivel meg kell óvnunk ezeket az alapelveket, a versenyek igazságosságát és nyitottságát, a fiatal játékosok edzését, a tehetséggondozást a klubok szintjén, valamint a nemzeti csapatok erősítését minden sportágban, a 2000-ben elfogadott Nizzai nyilatkozat, a 2008 szeptemberében az olimpiai és sportmozgalom által kiadott okmány, a Biarritzban 2008 novemberében elfogadott nyilatkozat, valami az EU svéd elnöksége alatt ezen alapelvek ösztönzésére kidolgozott intézkedése fényében. 6., Megkérjük az európai intézményeket és minden EU-tagállamot, különösen a 2010-ben és 2011 első félévében az Európai Unió elnökségét vállaló Spanyolországot, Belgiumot és Magyarországot, hogy politikai akaratukkal támogassák azokat a döntéseket, amelyek a sport sajátosságát és au-