Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

324 B Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2009 hátralévő mintegy három hónapos időszakban -, 40 miniszteri tanácsülést, ebből 12 Svédországban lesz. Ők 7 helyszínt jelöltek ki, de rögtön megmond­tuk, amikor most legutóbb Stockholmban voltunk, hogy ne tegyék; nem sza­bad 7 helyszínre széthúzni, borzasztó sok gondot okoz a biztonság megte­remtése, a sajtó mozgatása. Ami minket illet, egyelőre három fő helyszínben gondolkodunk itt Magyarországon, még három sem lesz könnyű. Természe­tesen munkacsoportok, konferenciák az egész országban szétteríthetők, de főembereket nem lehet túl sokat utaztatni a reptértől; mi azt mondtuk, hogy egy óra maximum, de még az is soknak tűnik: biztonságosnak és színvona­lasnak kell lenni. Nagy valószínűséggel a Roosevelt tér környéke lesz az egyik helyszín, és talán valahol egy balatoni és egy Budapest közelében lévő má­sik - víz menti - helyen gondolkodunk. Igen jól és szervezetten folyik a felkészülés a magyar elnökségre. Egy 750 fős stábnak a kiképzése már folyik. A költségvetés összeállt; egy vállalható, nem túlzó, nemzetközileg is összehasonlítható végösszegen belül mozgunk; de még mindig nyírjuk és nyírjuk, hogy kevesebb legyen. A civil szféra be­kapcsolásával foglalkozunk. Most jutottunk el oda - az első teszt -, hogy fel­vázolunk egy elnökségi naptárat. Ez nagyon fontos, mert még a helyszínek is érdekesek abból a szempontból, hogy januárban lesz ott az esemény vagy májusban; és egyáltalán: időben szét kell osztani. Most egy féléves naptár­nál tartunk; ez a próbája a képzelőerőnknek és az uniós szabályok alkalma­zásának. Mindenképpen a kormányra fog hárulni a munka nagy része, és a külképviseletekre - erről majd egy külön szekcióülésen fogunk beszélni. Ma­gyarország vezetési képességei kerülnek itt mérlegre. A NATO-ba új színt hozott az új USA-adminisztráció. Az iráni nyitás, a közel-keleti rendezés, az Afganisztánra, Pakisztánra való súlypontáthelyezés, nem utolsósorban az USA-orosz kapcsolatok újraindítása: négy óriási vállal­kozás. Mind a négy új szempont; adná a Jóisten, hogy legalább egy bejöjjön neki, de inkább kettő! Ma egyiknek sem túl biztatóak a kilátásai, de rajta van az USA. Most új és általunk jól ismert dinamikus NATO-főtitkár lép hivatal­ba augusztus 3-án. Anders Fogh Rasmussent - többedmagammal - jól ismer­jük személyesen. Ő vezette diadalra a mi EU-csatlakozási tárgyalásainkat 2002 decemberében; ő volt az a dán elnök, akinek a nagyon kemény keze, a kérlelhetetlen és céltudatos irányítása alatt akkor fejeztük be és nem ké­sőbb; lehet, hogy még ma is tárgyalnánk, ha nem Anders Fogh Rasmussen az elnök. Nos, vannak biztató jelek. Egy új stratégiai koncepció kidolgozá­sába fog bele az új NATO-főtitkár. Itt az új kihívásokra kellene nagyon prak­tikus válaszokat adni. Afganisztánban jelen vagyunk Baghlan tartományban; megmutatjuk, hogy milyen katonai, rendőri és civil segítségre vagyunk képesek. Ez egy nagyon nehéz misszió; a HM-mel szorosan együtt kell működnünk. Választások lesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom