Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 más országok, akik esetleg az elmúlt néhány évben gazdaságilag jól teljesítettek, az ő általános külpolitikai ázsiójuk is emelkedhetett. És ez így lesz hosszú távon mindig. Az, hogy egy ország milyen gazdasági teljesítményt nyújt, össze fog kapcsolódni azzal, hogy hogyan ítélik meg a világban. És ez sokszor a más külpolitikai aspektusokat is befolyásoló tényező. Ezért a Magyarországról kialakult képet a pénzügyi, finanszírozói szempontokon, a pénzpiacokon túl befolyásolja az is, hogy Magyarország milyen gazdasági teljesítményt nyújt. De az utóbbi időben Magyarországról kialakult képet jelentősen befolyásolja két, egymással összekapcsoló dolog: a cigánysággal kapcsolatos nemzetközi közvéleményben Magyarországról kialakult kép, amelyet nyilvánvalóan a felháborító és gyalázatos roma sorozatgyilkosság mintegy szimbolikusan is megjelenített és sok esetben a világsajtó címlapjára röpített Magyarországgal kapcsolatban. És ugyanilyen módon az elmúlt négy évben Magyarországon megjelenő szélsőséges politikai, vagy helyenként már nem is politikai mozgalmak Magyarországot szintén negatív színben tüntette föl a nemzetközi közvéleményben. És mindezek mögött Magyarországról az a kép alakult ki, hogy Magyarország egy civakodó, veszekedő, mélységesen megosztott, belpolitikájában mélységesen megosztott ország, amelynek képviselői nagyon sok esetben a külpolitikában, a nemzetközi politikában is így jelennek meg, egymást külföldön is támadva, a belpolitikai konfliktusokat a színfalak előtt - és nagyon sokszor a színfalak mögötti - diplomáciában is külföldre vive képviselik az ország egyik részét. Ez pedig kedvezőtlen. Nem nehéz belátni ezt, és az önök napi megélt tapasztalata lehet, hogy ha egy ország a megosztottságát sugallja kifelé, akkor az az ország problémásnak tűnhet mások szemében. Olyan országnak tűnhet, amely nem képes összefogni nemzeti közös célokért, nem képes legalapvetőbb kérdésekben - mint amilyen a külpolitika jelentős része - sem megállapodni. És ez az ország mindenképpen hátránnyal indul az egységes, a nemzeti ügyeket előtérbe helyező külpolitikát folytató országokkal szemben. Ezért tehát a Magyarországgal szemben kialakult percepció nem egyszerűen csak kommunikációs kérdés, hanem az ország egészére, az ország működésére nagyon direkt módon visszaható, negatívan visszaható jelenség is lehet. Hadd mondjak csak egy konkrét példát, hogy értsék, mire gondolok. Amikor a New York Times címlapján az jelent meg, hogy Magyarországon súlyos romaellenes hangulat van, illusztrálva ezt a romákat ért támadásokkal és a sorozatgyilkosság tényeivel, akkor egy ismerősöm, aki éppen külföldi tőkét toborzott magyarországi befektetésekhez, elmondta, hogy azonnal kapott egy telefont New Yorkból, és azt mondták neki, hogy akkor most ezt az 5 millió dolláros befektetést nem hoznák ide, mert onnan ők úgy érzékelik, hogy Ma-