Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK eseMényEI wb ê 105 Július 10. 43/2009. (VII. 10.) ME határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén a vízumkérelmek kezelésével kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tör­vény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a külügyminiszter és az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztése alapján 1. felhatalmazom a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Ma­gyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Ma­gyar Köztársaság kisinyovi nagykövetségén a vízumkérelmek kezelésével kap­csolatos együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapo­dás) bemutatott szövegének - a megerősítés fenntartásával történő - végle­ges megállapítására; 2. felhívom a külügyminisztert, hogy a Megállapodás végleges szövegé­nek megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 3. felhívom a külügyminisztert és az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét a Megállapodás végleges szövegének megállapítását követően haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Július 14. A Külügyminisztérium üdvözli, hogy az újonnan alakult Európai Parlamentben elnöki és alelnöki tisztségeket kaptak az unió új tagállamai (Szóvivői nyilatkozat) Az Európai Parlament strasbourgi alakuló plenáris ülésén 555 igen szavazat­tal a testület elnökévé választották a lengyel Jerzy Buzeket (Európai Néppárt), továbbá megválasztották az új EP 14 alelnökét is, köztük Schmitt Pált (Euró­pai Néppárt). Buzek támogatására széleskörű politikai összefogás alakult ki az Európai Parlamentben: saját pártja mellett élvezi a szocialisták, a liberá­lisok, a zöldek és a konzervatívok támogatását is. A Külügyminisztérium szóvivője kiemelte, hogy Jerzy Buzek megválasz­tásával első ízben került egy meghatározó uniós intézmény élére egy olyan tagállam polgára, amely 2004-ben csatlakozott. Szintén első alkalom, hogy magyar állampolgárt az Európai Parlament alelnökévé választottak. A 736 fős Európai Parlament legnagyobb frakciója az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP, 265 fő), amelyet az Európai Szocialisták és De-

Next

/
Oldalképek
Tartalom