Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ESEMÉNYEI wb

ê 105 December 17. Megalakult az EP Kisebbségi Munkacsoportja. A frakcióközi együttműködés egyik elnöke Gál Kinga néppárti politikust lett. A Munkacsoport öt parlamenti frakció támogatását élvezi, és a következő öt évben a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekképviseletét tűzte zászlójára. December 17. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója átadta az intézmény alapítványa által létrehozott Petőfi-díjakat. A közép-európai népek szabadságáért végzett tevékenységet elismerő, 10 ezer euróval járó díjat első ízben Tőkés László EP képviselő és Gabriel Andreescu bukaresti író, publicista vehette át. A kitüntetteket levélben üdvözölte Bajnai Gordon miniszterelnök, melyet Szabó Vilmos külügyi államtitkár adott át Tőkésnek és Andreescunak. Ugyanezen a napon Robert Schuman-díjjal tüntette ki Tőkés László EP képviselőt - a Ceauescu-diktatúrát megdöntő, 1989-es romániai forradalomban játszott szerepének elismeréseként - Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának elnöke a frakció strasbourgi ülésén. December 17-18. Bajnai Gordon miniszterelnök részt vett és felszólalt a koppenhágai klímacsúcson. Beszédében hitet téve elkötelezettségének az igazságosság és a nagylelkűség elvei mellett, elmondta: az előrelátásnak, valamint a józan észnek kell vezérelniük az ENSZ-klímatárgyalásokat. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy a fenntarthatóság és a fejlődés összeegyeztethető egymással, és hogy a zöld gazdaság növekedése közép- és hosszú távon fellendíti a versenyképességet, és hozzájárul új és jobb munkahelyek létrehozásához. A magyar kormányfő a koppenhágai klímacsúcs adta lehetőséget kihasználva, Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszéléseket, amelyeken a gazdasági együttműködés mellett szó esett a balkáni ország NATO- és EU-csatlakozásáról. A megbeszélések során a magyar kormányfő kiemelte: Magyarország számára Montenegró NATO csatlakozása stratégiai fontosságú, és Európában talán Magyarország a leginkább érdekelt abban, hogy a nyugat-balkáni országok - így Montenegró is - minél hamarabb csatlakozzanak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ezért országa minden segítséget megad ahhoz, hogy ezek a célok mielőbb, és minél gördülékenyebben megvalósulhassanak. December 17-18. Az egyiptomi Emberi Jogok Nemzeti Tanácsa és az EU közös szervezésében tartották Kairóban az „Ombudsman, kulturális párbeszéd és emberi jogok egy