Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ESEMÉNYEI wb

ê 105 December 7. Budapesten ismeretlen tettesek betörték a Szlovák Intézet kirakatát. A Külügyminisztérium határozottan elítélte a budapesti Szlovák Intézet épületének megrongálását és sajnálatát fejezi ki a történtek miatt - közölte Balázs Péter külügyminiszter. December 7-8. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően első alkalommal ült össze hivatalosan is külön formációban Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsa, illetve a Külügyek Tanácsa. A magyar kormányt mindkét brüsszeli fórumon Balázs Péter képviselte. A miniszterek a Nyugat-Balkán, ezen belül is elsősorban Bosznia-Hercegovina és az Althea művelet jövőjét vitatták meg, valamint érintették az afganisztáni EU szerepvállalás kérdéskörét. A tanácsülés kiemelt témája volt Irán, a közel-keleti ország atomprogramja, emberi jogi helyzete az unióval fenntartott kapcsolatrendszere. Áttekintették az Európai Tanács elé kerülő következtetés-tervezeteket. A Külügyek Tanácsában a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban elfogadott következtetések szorgalmazták a béketárgyalások újraindítását, amelyek meghatározott időkereten belül elvezethetnek a két állam elvén alapuló megoldás gyakorlati megvalósításához. A svéd elnökség a Külügyek Tanácsának ülése margóján rendezte meg az első olyan külügyminiszteri találkozót, amelyen a 27 tagállam mellett az úgynevezett Keleti Partnerségbe tartozó országok - Ukrajna, Moldova, Belorusszia, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország - is képviseltették magukat. December 7-18. Koppenhágában került sor az ENSZ 15. klímaváltozási konferenciájára, amelynek célja a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv felváltása volt egy új nemzetközi megállapodással. A tanácskozáson 192 országból összesen mintegy 1800 küldött - köztük a világ számos országának vezető politikusai vett részt. Az elhúzódó, vitákkal terhelt tanácskozássorozaton bebizonyosodott: messze nem elégségesek a klímaváltozás kezelhető szinten tartásához az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére a koppenhágai klímacsúcs előtt tett, majd a koppenhágai Bella Konferencia-központban megfogalmazott nemzeti vállalások. A tárgyalások holtpontról történő elmozdulása érdekében az EU államok, köztük Magyarország több kezdeményezést tettek, de egy átfogó éghajlatvédelmi megállapodás el érésére nem volt meg az esély, a konferencia egyetlen eredménye egy zárónyilatkozat volt. Nem született egyezség globális károsanyag-kibocsátási célokról és határideje sincs, hogy mikorra szülessen a kiotói jegyzőkönyvet majdan felváltó, jogi erővel is bíró megállapodás. A konferencia különböző munkacsoportjaiban részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, illetve Várkonyi László külügyi szakái-