Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ESEMÉNYEI wb

ê 105 Október 27. Osztrák kollégáikkal tartottak közös ülést a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának tagjai Eörsi Mátyás és Fritz Neugebauer bizottsági elnök, a bécsi parlament alelnöke vezetésével. A találkozón a heiligenkreuzi szemétégető és az osztrák-magyar határ mentén történő schengeni szabotázsok problémája került a középpontba. Az osztrák parlament EU-ügyi bizottságának delegációját fogadta Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Október 28. Balázs Péter külügyminiszter fogadta a Budapesten tartózkodó Matthias Schmälet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzeti Társaságok Nemzetközi Szövetségének főtitkár-helyettesét. Október 29. A Külügyminisztérium közleményben ítélte el az október 28-i afganisztáni és pakisztáni terrorakciókat. Október 29-30. Bajnai Gordon miniszterelnök, akit elkísért Balázs Péter külügyminiszter és Korányi Dávid, a MeH szakállamtitkára részt vett az EU-tagállamok brüsszeli csúcstalálkozóján, melynek napirendjén elsősorban a Lisszaboni Szerződés mielőbbi életbe lépésének lehetővé tétele, valamint a közös, klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati teendői szerepeltek. Az ET csúcstalálkozót megelőzően a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott a többi V4ország - Csehország, Lengyelország és Szlovákia -, valamint Szlovénia kormányfőjével, melynek során kifejtette: Magyarország számára elfogadhatatlan a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának újranyitása és helytelennek tartaná, ha a szenvedésekkel terhelt történelmi múlt vitáit, a Benesdekrétumok ügyét behoznák az EU jövőjének alakítását célzó dokumentumokba. Szintén, még a plenáris ülés előtt a magyar kormányfő konzultált a többi V4-ország, valamint Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia kormányfőjével az EU soros svéd elnökségének javaslatáról a klímaváltozás elleni küzdelem ügyében, melyet nyolc kollegájával együtt elfogadhatatlannak tekintett, mivel a javaslat a terhek elosztását illetően nem veszi kellő mértékben figyelembe az egyes országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségének a szintjét. A csúcstalálkozón sikerült tisztázni a szerződéssel kapcsolatos félreértéseket és aggályokat és így a ratifikációs folyamat lezárulhat. Eldőlt az is, hogy rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új EB biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomá-