Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
248 • 2008 nyai megállapodtak abban, hogy a Koszovó elismerésére vonatkozó, küszöbön álló nemzeti döntéseikre tekintettel a következő nyilatkozatot teszik. • Koszovó függetlenségének kikiáltására azt követően került sor, hogy a nemzetközi közösségnek Koszovó státusát illetően nem sikerült tárgyalásos megoldást találni Belgrád és Pristina között. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt a fenntarthatatlan status quo megváltoztatása. A koszovói rendezés olyan egyedi eset, amely az egykori Jugoszlávia felbomlása és a nemzetközi közigazgatás időszakának sajátos körülményei következtében alakult ki. • Mindhárom ország kiemelt jelentőséget tulajdonít Délkelet-Európa stabilitásának, valamint annak, hogy a régió valamennyi állama világos európai perspektívával rendelkezzen. • A koszovói intézmények kötelezettséget vállaltak arra, hogy többek között a megfelelő törvények elfogadásával is teljes körűen alkalmazzák az ENSZ Főtitkára Különleges Megbízottjának Koszovó Státusa rendezésére kidolgozott Átfogó Javaslatában (Ahtisaari-terv) kitűzött elveket és intézkedéseket. Ugyancsak együttműködési szándékukról biztosították az ENSZ BT 1244-es számú határozatával összhangban álló nemzetközi jelenlétet Koszovóban. • A Koszovó elismerésére vonatkozó döntésüket alapos mérlegelést követően, illetve az Európai Unió Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa által 2007. február 12-én és 2008. február 18-án, valamint az Európai Tanács 2007. december 14-én elfogadott következtetéseit figyelembe véve hozzák meg. • A három ország továbbra is támogatja az EU-nak és a NATO-nak a koszovói stabilitás és a demokrácia megteremtése iránti aktív elkötelezettségét. A koszovói intézményeknek garanciákat kell nyújtaniuk egy olyan multietnikus állam megteremtéséhez, amely a demokrácia és a jogállamiság elvein alapul, és biztosítja a szerb és más közösségek széleskörű jogait, beleértve tényleges részvételüket valamennyi intézmény munkájában. • A három ország érdekelt a kapcsolatai fejlesztésében egy gazdaságilag fejlődő, a szomszédaival jó kapcsolatokat ápoló és európai orientációját fenntartó Szerbiával. • A három ország úgy véli, hogy a térség valamennyi állama számára beleértve Szerbiát is - az európai integráció biztosítja a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás és prosperitás egyedüli biztos és fenntartható alapját. • A három ország támogatja a Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok további erősítését. Korábban kiálltak a vízumkönnyítések megadása mellett, majd bátorították a vízummentességi tárgyalások megkezdé-