Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
II . A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I F ) 1 modernizáció fontos tényezője a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológiai együttműködésben. Magyarországra több értelemben is hatnak az erősödő migrációs folyamatok. Egyszerre válik kibocsátó országgá, tranzit- és bevándorlási célállomássá. A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti, ugyanakkor ezt a folyamatot irányítani kell. A környező országokban élő magyar közösségek tagjainak áttelepülése erősítheti ugyan a hazai gazdasági növekedést, de gyengíti az érintett határon túli közösséget. Fel kell készülni elvándorlásra is, miközben Magyarország legfőbb gazdasági kincse, versenyképességének záloga a képzett munkaerő, érdeke tehát, hogy itthon kamatoztassa polgárainak tudását, ha pedig időszakosan külföldre költöznek, akkor hazatérve hasznosítsák tapasztalataikat. Magyarország hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony, ugyanakkor jelentősen megnőtt a természeti és civilizációs eredetű veszélyhelyzetek, katasztrófák, a nemzetközi szervezett bűnözés kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel: magyar állampolgárok, utazók és nemzetközi műveletekben szolgáló katonák kerülhetnek veszélybe, magyar gazdasági érdekeltségek, kritikus infrastruktúrák sérülhetnek. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, az előbbiek célállomásává is válhat. Magyarország számára kiemelt jelentőségű a leszerelési és fegyverzetkorlátozási egyezmények megőrzése. Különösen fontos az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről szóló szerződés, a nukleáris non-proliferációs rendszer további gyengülésének megakadályozása, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) kidolgozott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések érvényesülése. Magyarország az Európai Unióban Magyarország az unió teljes jogú tagjaként „politika-alakítóvá" válik, maga mögött hagyja a korábbi „politika-elfogadó" státusszal járó passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartást és gondolkodást, ha az ehhez szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelően képzett szakértőket biztosítani tudja. Befolyása, érdekérvényesítési képessége attól is függ, hogy miként járul hozzá a közös célok eléréséhez. Az ország következő években történelmének kiemelkedő nemzeti fejlesztési programját valósíthatja meg, korszerűsítve infrastruktúráját, erősítve gazdasági és humán versenyképességét, növelve a foglalkoztatottak számát, ja-