Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
216 tikai Évkönyv • 2008 hagyományos katonai veszélyeztetettsége rövid- és középtávon alacsony. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkező fenyegetésekre, az adott régió államait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintő, hagyományos konfliktusokra. Az emberi civilizáció jövője a környezet terhelésének csökkentésétől, a természeti erőforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni, a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani. A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, tehát a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások előfordulása egyenlőtlen, ráadásul a lelőhelyek és szállítási útvonalak jelentős része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erőforrásokat igénylő fejlett világ kiszolgáltatottságát. A globális biztonsági kihívások tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok mindenképpen egyre meghatározóbb tényezőként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében, esetenként a munkaerőhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerőpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, felvetik a különböző migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. A népességmozgást azonban nem lehet megállítani, így a migrációs politika célja a jelenség megfelelő kezelése kell, hogy legyen. A gazdaság trendjei A töretlen világgazdasági növekedés hajtóereje a mind hatékonyabbá váló gazdaságpolitika, a kereskedelmi liberalizáció és a műszaki fejlődés. A kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházások gyors bővülése különösen felértékeli Ázsia rendkívül dinamikusan fejlődő országait. A térség a világgazdaság egyik, erősödő pólusaként egyre nagyobb hatást gyakorol a természeti erőforrások felhasználására és a nemzetközi pénzügyi folyamatokra. A világkereskedelem továbbra is jóval gyorsabban nő, mint a termelés: fokozódik a gazdaság nyitottsága és a kölcsönös függőség. Nagyméretű egyensúlyhiányok léphetnek fel, amelyeknek a kezelése nemzetközi együttműködést igényel, ezen belül a nemzetközi pénzügyi rendszer továbbfejlesztését és megerősítését. A közvetlen külföldi beruházások nagy része továbbra is a fejlett világban valósul meg. Fennmarad, sőt tovább nőhet az Egyesült Államok terme-
