Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

delme. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését. A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttműködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelősség együttese. Nemzeti fejlesztéspolitikájának alapja a fenntarthatóság, amely a gazdasági fejlődés, a társadalmi jólét és a környezetminőség összhangját valósítja meg, és a decentralizáció, amely a döntéseket a legalkalmasabb szintre, egyúttal az állampolgárhoz a lehető legközelebb viszi. Magyarország a két- és többoldalú keretekben teljesített nemzetközi fejlesztési és segélyezési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlődését, civil társadalmának fejlesztését célozza. Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban növekvő államai közé tartozzon, fokozatosan közelítsen a fenntartható fejlődési pályához, és a jelenleginél több munkalehetőséget, magasabb jövedelmeket, biztonságos, tiszta és jó minőségű környezetet, egészséges és hosszabb életet biztosítson polgárainak. Az Országgyűlés a 2020-ig tartó időszakra átfogó célként határozta meg a versenyképesség fokozását, a társadalmi igazságosság és kohézió erősítését; a biztonságos, fenntartható fejlődés esélyének megteremtését. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építő, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttműködő magyar külpolitika. A partnerei által megbecsült Magyarország és magyarság ismérve, hogy gazdag hagyományait nagy tudással, színvonalas szakmai ismeretekkel, nyitott, az új befogadására képes, együttműködő kultúrával ötvözi. A magyar külpolitika így erősítheti a nemzet összetartozását, így mélyítheti a térségbeli együttműködést, a regionális és európai integrációt, így lehet részese a gyors és hatékony reagálásnak a globalizáció kihívásaira. III. A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET ALAKULÁSA A globalizáció - esély és kihívás A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejűleg érintő átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetően pozitívan hat a világ fejlődésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerű technológiák válnak hozzá-