Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I F ) 1 tartsák be őket. Bizonyos vagyok abban, hogy állampolgáraink a jogok és a kötelezettségek ismeretében, felelősséggel fognak élni a kanadai vízummentes beutazás lehetőségével. Március 3. Göncz Kinga külügyminiszter beszéde az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Közgyűlésének genfi ülésén Tisztelt Főmegbízott Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Örömmel veszem és értékelem a lehetőséget, hogy ismét részt vehetek az Emberi Jogi Tanács ülésén. Magyarország csatlakozik az Európai Unió soros elnökségének a szlovén külügyminiszter által tett nyilatkozatához. Az Emberi Jogi Tanács központi ülése az emberi jogok védelmezése történetének fontos pillanatában zajlik. 2008-ban egy időben éljük meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60., illetve az Emberi Jogi Főmegbízott Hivatala létrehozásának 15. évfordulóját. Az Emberi Jogi Tanács a legilletékesebb, hogy azt az áttörést, amelyet az Egyetemes Nyilatkozat annak elfogadásakor jelentett, s azóta is jelent, megünnepelje. E kettős évforduló kivételes lehetőséget biztosít számunkra a visszatekintésre, és a számvetésre azt illetően, hogy mit is értünk el 1948 óta. Az elmúlt 60 évben az emberiség rendkívüli haladást ért el az emberi jogok előmozdítása és védelme terén, jelentős részben az Egyetemes Nyilatkozat által generált teremtő erőnek köszönhetően, minthogy ez a nyilatkozat a történelem legbefolyásosabb dokumentumainak az egyike. Figyelemreméltó, hogy miközben tele van idealizmussal, egyben elszántságot mutat arra, hogy a múlt hibáiból tanuljunk, hogy ne ismételjük meg ugyanazon hibákat. Az Egyetemes Nyilatkozat először helyezte az emberi jogokat a történelem során a nemzetközi kapcsolatok középpontjába, egyetemes értékekként. Ez a dokumentum ismerte el először nemzetközileg azt az elvet, hogy minden emberi lényt minden körülmények között megilletnek emberi jogai és alapvető szabadságjogai. Az emberi jogok egyetemességének értékei, az igazságosságnak és az emberi méltóságnak az Egyetemes Nyilatkozatban rögzített ideáljait azután az 1993. évi bécsi világkonferencia erősítette meg. Az államok azután a 2005 millenniumi csúcstalálkozón is megerősítették elkötelezettségüket a Nyilatkozatban foglaltakat illetően. Amint a Főmegbízott észrevételezte, e megerősítés nem kell, hogy meglepetésként érjen bennünket. Az Egyetemes Nyilatkozat inspirálta mintegy 90
