Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

November 12. Sólyom László köztársasági elnök beszéde a „Határon túli magyarok a XXI. században" téma-megjelölésű konferencia-sorozat „Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés - felzárkózás esélyei a határon túl" címmel sorra került 4. programján Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink! Örömmel köszönöm Önöket a negyedik konferenciánkon. Minden határon túli műhelyben folyik a munka, vannak Magyarországon is erre hivatott külön intézmények, rendkívül sok a publikáció, folyik a véleménycsere. Mégis azt gondolom, hogy ennek a konferencia-sorozatnak különös jelentősége és helye van. Egyrészt ez az a fórum, ahol a határon túliak minden országból öszszejönnek és találkoznak a magyarországiakkal, tehát egy nagyon sokoldalú kölcsönös információcsere folyik. Másrészt pedig azt hiszem, ennek a helynek a semlegessége és őszinte szándékai jót tesznek a témának is. Minden, ami itt elhangzik, megjelenik a honlapunkon, és megjelenik a Pro Minoritáiéban, tehát nagy nyilvánosságot kap. Úgy érzem, hogy ez a sorozat lassanként kezd beérni, az eddigi témák nagyon szépen épültek egymásra. Először volt egy általános helyzetfelmérés, hogy merrefelé is kellene menni; utána a szórványban és a tömbben élés problémája; legutóbb az autonómia és a regionalitás kérdésköre volt a tanácskozások témája. Most pedig egy égető és valóban húsbavágó probléma: az anyagi támogatásoknak a kérdése. Úgy tervezzük, hogy talán még egy vagy két témát lesz érdemes megbeszélni - az idő is szorít -, azután összegezzük az eredményeket, és megpróbáljuk az itt elhangzottakat a magyarságpolitika gyakorlatába is átvinni. Az a téma, amiről most fogunk beszélgetni, a magyarországi támogatásoknak a kérdése. A magyar lakta területeket járva ebből én leginkább a kérésekkel szoktam találkozni, néha pedig panaszokkal, hogy csökkennek a támogatások. Ez valójában csak a felszín. Most szerintem sokkal mélyebb kérdésekről lesz szó. Semmiképpen nem szeretném megelőlegezni a mai tanácskozáson elhangzó főreferátumot és a többi előadást sem; azonban az nyilvánvaló, hogy ez is egy olyan téma, aminek kapcsán az egész magyarságpolitikának a kérdésessége, ellentmondásai, a különféle szerepeknek a tisztázatlansága, az intézményi tisztázatlanságok különösképpen ki fognak ütközni. Ezért nagyon sokat várok ettől a mai tanácskozástól. Némileg változik a technikai lebonyolítás. Az eddigi menetrend az volt, hogy minden országból elhangzottak az előadások, és ezért szükségképpen rövidebbre volt fogva minden egyes területnek a bemutatkozása és a problémafelvetése. Most egy terjedelmes, nagyon alapos főreferátum és korreferátumok következnek (délelőtt); utána pedig szabadon vitázunk és beszélgetünk a kérdésekről. 357