Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007
szágok szükséges, gyors gazdasági fejlődését, és az életszínvonaluk emelését úgy megoldani, hogy közben az unió ökológiai lábnyoma csökken, vagy legalább jelenlegi állapotában marad. Az EU új tagországai ugyanis a harmadik világéhoz hasonló előnyöket és hátrányokat hoztak az unióba: nagy érintetlen, vagy legalábbis jó állapotú természeti tőkét, alacsonyabb fogyasztást - de igényt és kényszert is a gyors növekedésre, szennyező, amortizálódott ipart, továbbá kormányzati és társadalmi hiányosságokat. A régi és új tagállamok nyilván eltérő, az újakban kedvezőbb ökológiai állapota alapján meg kell kísérelni az EU-n belüli belső ökológiai adósságok kiszámítását és kifizetését, s az ilyen jövedelmeket a természetes erőforrások karbantartására és bővítésére lehet és kell költeni. A strukturális és kohéziós alapok működését ilyen szellemben, a fenntarthatóság szempontjai szerint kellene alakítani. Globális fenntarthatóság nem érhető el az OECD-ben nem tag országok együttműködése nélkül, viszont ez az együttműködés nem nyerhető el hiteles példa nélkül. A többi szereplőnek, régiónak - mint Észak-Amerika, a NAFTA, az EFTA, az OECD - ugyanúgy mint az EU-nak, a gyakorlatban is meg kellene mutatnia, hogy úgy képes növelni a saját területén a szociális tőkét - a lakosság egészségét, tudását, kultúráját, életminőségét -, hogy közben megtartja vagy növeli a természeti tőkét is; és természetesen úgy, hogy a világ más részein sem hagy kiegyenlítetlen ökológiai adósságot. A globalizáció csak akkor válhat a világ javára, ha azt egy erős nemzetközi ökológiai intézmény a fenntarthatóság pályájára állítja, és azon is tartja. Ezért itt is megerősítem, amit már az ENSZ megalakulásának 60. évfordulóján tartott csúcstalálkozón, 2005. szeptemberében is hangoztattam. Szükség van egy ENSZ környezetvédelmi világszervezet megalakítására, amely erős jogosítványokkal rendelkezik. A fenntarthatatlan irányba robogó fejlődés, és a természeti alapok megmentésére mégis megindult, és szintén gyorsuló lépések között ma egyre nő a távolság. Akkor lesz erőnk utolérni és lehagyni a fenntarthatatlanságot, ha végre rádöbbenünk: az életünkért futunk. November 10. Sólyom László köztársasági elnök üzenete a VIII. Országos Horvát Nap alkalmából Örömmel teszek eleget az Országos Horvát Önkormányzat és a Magyarországi Horvátok Szövetsége felkérésének, és vállalok védnökséget a VIII. Országos Horvát Nap rendezvényei felett. Ez a védnökség - Stjepan Mesic elnök úrral közösen - immár hagyományossá vált. A horvátokkal való nyolc évszázados közös államiságunk öröksége után napjainkban egy új közös együttélés perspektívájával számolhatunk. Bízunk abban, hogy Horvátország minél hamarább az Európai Unió tagja lesz, s ezt követően szintén rövid időn belül a schengeni határokon belülre kerül. Ez nyit majd még 341