Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

több aktív cselekvés is legyen. Nekem Cardiff nem vette el a kedvemet az együttműködéstől, inkább arra biztatott, hogy meg kell próbálni máskor is, más­hol is, másban is - reméljük egy picivel több sikerrel annál, mint ami ott történt. Miniszterelnök úr, még egyszer köszönöm szépen a meghívást! Május 18. Sólyom László köztársasági elnök köszöntője „A határon túli magyarság a XXI. században" című, határon túl élő magyar értelmiségi személyiségek részvételével folyó konferenciasorozat „Autonómia, regionalizmus, regionális fejlesztés" téma-megjelölésű III. találkozóján* Tisztelt Hölgyeim és UraimíÖrömmel köszöntöm Önöket itt, a Sándor-palotában a mai konferenciákon. Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keres­sük a magyar nemzetstratégiának a jövőjét, az útjait; azt, hogy hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani új körülmények között. Szerettünk volna szakítani a korábban szokásos érzelmi megközelítéssel, szerettünk volna szakítani a napi politikához történő korábbi kötődéssel. Ez egy civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk. Viszont közöttünk vannak mindazok, akik tudományos szinten tájékozottak a kérdésben, ugyanakkor a megbecsültségük, az otthoni állásuk következtében képviselik a magyar nemzet­nek a határon kívül rekedő részeit. Mindenképpen tudatában kell lennünk annak, hogy új szituációba kerül­tünk az Európai Unióhoz való csatlakozással: a határon túli magyarságnak nagy része az unió polgárává vált, velük ebben a keretben kell keresnünk az egységet. Ugyanakkor vannak olyan nemzetrészek, amelyek várhatóan hosszabb időn ke­resztül az unión kívül lesznek. Ebben a szituációban a két nemzetrész közötti kapcsolattal is kiemelkedően kell foglalkoznunk. Szeretnék arra rámutatni, hogy ezzel a konferenciával párhuzamosan nyil­ván megvan a politikának a maga feladata. Megvan a civileknek és a tudomány­nak is a maga feladata; tudniillik az, hogy a magyar nemzet történetét, és különösképpen a határon kívüli részek történetét továbbra is fel kell tárni, fel kell hozni a köztudatba. Nagyon örülök annak, hogy előtérbe kerültek a háború utáni történések. Ezt nemcsak az Esterházy-konferencia jelzi, hanem azok a készülő kötetek, amelyek a határon túli telepítéseknek a terveivel, vagy a délvidéki törté­nésekkel, Erdély abszolút bizonytalan sorsával foglalkoznak. Mindezeket a té­nyeket fel kell tárni, és az itthoniak és a kintiek tudatában is el kell helyezni. Nem baj az, hogyha ez egyes szomszéd népeknél, államoknál indulatokat vagy értet­lenséget kelt; nekik is szembe kell nézni a saját történelmükkel. Az I. találkozóra 2006. május 4-én, a II. találkozóra 2006. november 30-án került sor Budapesten. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom