Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

Március 27. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője Karolosz Papouliasznak, a Görög Köztársaság hivatalos látogatást tett elnökének tiszteletére rendezett díszvacsorán Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt May Papoulia Asszony! Hölgyeim és Uraim, kedves görög és magyar Vendégek! Örömömre szolgál, hogy elnök urat Magyarországon köszönthetem és most első ízben két EU-tagállam képviselőiként tárgyalhatunk egymással. A magyar-görög kapcsolatok története a magyar honfoglalás előtti időkbe nyúlik vissza. Magyar vezérek, fejedelmek és hercegek keresztelkedtek Konstantinápolyban. A magyar államalapítás után a görög és magyar előkelőket számos házassági kötelék is egymáshoz fűzte. Az ókori görög gondolkodók, majd Bizánc mély benyomást gyakoroltak magyar tudósokra, filozófusokra, művészekre - a korai államszervezőktől napjainkig. A görögök magyarországi jelenlétének hosszú történetéből figyelemre méltó az a szerep, amelyet kereskedői, bankárai játszottak a XVIII-XIX. századi magyarországi polgárosodásban. A Sina, a Haris, a Lyka és a Nako családok neve ma is ismerősen cseng. A Sina bankárcsalád hathatós anyagi hozzájárulásával épült fel Budapesten a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vakok Intézete, és e család jeleskedett az athéni Görög Tudományos Akadémia és más intézmények megalakításában is. Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok is hozzájárulhattak görög fejlesztésekhez: Türr István és Gerster Béla mérnöki munkáját dicséri a Korinthoszi Csatorna megvalósítása. A görög nemzeti ünnepről, a függetlenség kikiáltásának napjáról is megemlékezve szólni kell a magyar-görög történelem idevonatkozó fejezetéről. Közismert, a XIX. századi görög forradalmárok példája megtermékenyítően hatott a magyar szabadságharc eszméire is, és fordítva: a görög szabadságért és függetlenségért magyarok is adták életüket. A két népet összekötő kapocs a XX. században tovább erősödött, amikor a görögországi polgárháború után több ezer görög politikai menekült talált menedéket Magyarországon; az ő történetük mára mindkét ország történelmének szerves részévé vált. A „görög falu", Beloiannisz község a Sina család egykori birtokán épült. A Magyarországon élő görög közösség megbecsült része társadalmunknak; önkormányzataik, egyházuk, kulturális szervezeteik aktív szereplői a magyar civil szférának. Kapcsolatrendszerük nemcsak Magyarországon jelentős, hanem kiterjed Görögországra és a külföldön élő görög diaszpórára is. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink az utóbbi években - az európai uniós tagság adta lehetőségeknek is köszönhetően - dinamikusan fejlődnek. Görög beruházók az elsők között érkeztek Magyarországra a rendszerváltozást követő időszakban. Az Elnök urat most kísérő gazdasági vezetők és üzletemberek találkozói magyar partnereikkel, az Üzleti Fórum is további lehetőségek feltárásához járulhat hozzá. Kulturális téren 2007 májusában a Kodály-évforduló meg230