Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

2. felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás szövegének - a jóváhagyás fenntartásával történő végleges megállapítására; (...) 4. jóváhagyja a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a megállapodás végleges szövegének megállapítását köetően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Február 12. Sólyom László köztársasági elnök pohár köszöntője a Romániában tett hivatalos állami látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Bukarest, 2007. február 12.) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Maria Basescu asszony! Tisztelt Miniszter urak! Köszönetet mondok Önnek, Elnök úr, a magam, a feleségem és a magyar delegáció nevében a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Nagy várakozással érkeztem Bukarestbe, ez az első alkalom, hogy kétoldalú hivatalos látogatás keretében találkozunk Elnök úrral. Először járok köztársasági elnökként Bukarestben, s a látogatásnak - az országaink és nemzeteink közötti viszony jellegének megfelelően - megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok. Különleges ez az alkalom azért is, mert Románia 2007. január l-jén az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően találkozunk; első ízben tárgyalhatunk egymással két EU-tagország államfőjeként. A közös értékek, az európai biztonság és stabilitás kiterjesztése, a bővítés következetes híveként Magyarország kezdettől támogatta a román csatlakozási törekvéseket, s meggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésben közösek ma és a jövőben is. Mind a magyar, mind a román nemzet legjobbjai - történelmi korszakokon átívelően - Európában látták saját országuk és népük méltó helyét. Az igazi európaiság sosem állt és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshoz való ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogok általános uralma, és különösen az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a problémákon, amelyeket főleg a XIX. század óta egyrészt az állam, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Mind a magyar, mind a román nép számára rengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések, amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásom előtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét, ahol a románság zöme él. A magyar Alkotmány egyébként őket is államalkotó tényezőként ismeri el. Mind az Országos Román Önkormányzat székházában, mind a 212