Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

megoldást fog hozni, amely a Szerződés értékeit fenntartja, és azt minden tagállam számára elfogadhatóvá teszi. Örömmel tölt el minket, hogy 2007. január l-jétől újabb szomszédunk csatlakozott az unióhoz. Ez azért is lényeges számunkra, mert Romániában él a határon túli legnagyobb létszámú magyar közösség. Ezzel több mint tizenkétmillió magyar, vagyis a magyar nemzet túlnyomó többsége az Európai Unió nyitott közösségén belülre került. Üdvözöljük Romániát és Bulgáriát az EU-ban, és reméljük, hogy másik szomszédunkat, Horvátországot is rövidesen a tagok között üdvözölhetjük. Magyarország az EU nyitottságának fenntartása mellett száll síkra. Reméljük, hogy a tagsági feltételek maradéktalan teljesítésével további országok előtt is nyitva marad a csatlakozás lehetősége. Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a kapcsolatok ápolására és fejlesztésére a szomszédos országokkal. Az elnöki párbeszéd új formáját jelentették egyetemi közös előadásaink Szlovákia elnökével mindkét országban. Találkozókra került sor továbbá Ausztria, Horvátország, Szerbia és Ukrajna államfőjével is. A közeljövőben Romániába látogatok. A szomszédos országokkal meglévő kapcsolatok fejlesztésének egyik célja, hogy az anyaország és az adott magyar közösség kapcsolatait javítva az anyaország hozzájáruljon ahhoz, hogy a magyar kisebbség körében az utóbbi két évtizedben rendkívüli módon felgyorsult asszimilációt és a népességfogyást legalább lassítsa. Úgy vélem, a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése, fejlesztése olyan európai érték, mely a sokszínűség megőrzése, a jog és esélyegyenlőség biztosítása révén kell hogy érvényesüljön. Kezdeményeztem egy a határon túli magyarsággal foglalkozó konferenciasorozatot is, mely a XXI. század kihívásait hivatott elemezni a határon túli magyarok különböző civil szervezeteinek és tudományos intézményeinek bevonásával. Ezek a konferenciák idén is folytatódnak, és remélem, hogy az itt felszínre kerülő adatok, tények, következtetések segítenek majd a körülöttünk zajló folyamatok jobb megértésében, s ennek megfelelő lépések kialakításában. Ez év őszén Magyarországon kerül sor a Visegrádi Négyek államfői következő éves találkozójára. Azért is szólok külön erről az eseményről, mert úgy vélem, ez az egyik olyan politikai kezdeményezés a térségben, mely sikeresen élt túl minden eddigi megpróbáltatást. A V-4 megtartotta jelentőségét az unióhoz csatlakozás után is, és a Visegrádi Alap működése révén kapcsolata van a polgárokkal, a civil és a kulturális szférával, ami a további sikeres működésének egyik alapját is adja. Fontosnak tartom részvételemet az Arraiolos-csoportban. Hét EU-tagállam - Portugália, Németország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Lettország és Finnország - végrehajtó hatalommal nem rendelkező elnökeinek évenkénti informális találkozója kiváló alkalmat kínál az unióval kapcsolatos elvi kérdések és politikák megvitatására. Néhány szót a balkáni térségről, melynek számunkra - és meggyőződésem szerint az EU számára is - különös jelentősége van. Úgy vélem, az integrációs fo206