Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

Ötvenhat megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie. Ez sugárzik minden fennmaradt fényképről, minden filmfelvételről, amelyen az 1956. október 23-i tüntetők arca látható. Minden emlékező erről beszél. Hallgassuk Ottlik Gézát: „Aki nem volt ott végig, semmiféle költői képzelőerővel, forradalomért lüktető szívvel, akár lángelmével sem tudhatja felfogni, mi volt ez. Én sem tudtam volna előre elképzelni, hogy milyen ez a boldogság, amivel az ember járt Budapest utcáin - mert nem ismertem, egyszerűen fogalmam sem volt róla, hogy van ilyen boldogság. [...] A rongy - a talán túlságosan ronggyá vált - élete senkinek sem drágább, mint a haza absztrakt becsülete. Lássa meg az arcokat, vegye észre rajtuk [...] a megkönnyebbült nyugalmat! Mert ez a döntő: nem bátor elszántság, nem hősies vakmerőség, hanem ez van a szemükben: boldog megkönnyebbülés. Mennek együtt vagy külön, mély, boldog nyugalommal neki a tankoknak, a rájuk célzott ágyúknak, gépfegyvereknek. Semmi nem drágább nekik, mint a visszanyert emberi méltóságuk." Október 29. SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE AII. RÁKÓCZI FERENC ÉS BUJDOSÓTÁRSAI FÖLDI MARADVÁNYAI HAZAHOZATALÁNAK ÉS ÚJRATEMETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ÜNNEPSÉGÉN (Kassa, 2006. október 29.) (http://www.keh.hu/keh/beszedek/2006

1029kassa.html ) Tisztelt Főpolgármester úr! Tisztelt kassai Polgárok! Tisztelt Ünneplők! Köszöntök mindenkit, aki eljött ünnepelni ezt a nagyon szép ünnepet — látom a zászlókat, látom a feliratokat - Borsitól kezdve Kárpátaljáig! Nagyon köszönöm Főpolgármester úrnak a kedves meghívását! Ezzel alkalmat adott arra, hogy Kassa példát mutasson az egész országnak, hogyan lehet és hogyan kell együtt ünnepelni múltunk közös gyökereit. Örömmel jöttem ide; tudom, hogy Rákóczi emlékét a szlovák nép is a szívében őrzi; tudom hogy vannak népdalok és mondák Rákócziról. Azt pedig, hogy nekünk mit mond a Rákóczi-nóta, mit mond a Rákóczi-induló, azt nem is kell hangsúlyoznom. Rákóczi korában nem volt „nemzetiségi kérdés". Jól tudjuk, hogy amikor Rákóczi kibontotta zászlaját I. Lipót abszolutizmusa ellen, akkor a zászlónál gyűltek szlovákok is; a följegyzésekből hatezer szlovák kurucról tudunk, akik együtt harcoltak Rákóczi seregében. Fennmaradtak azok a szlovák nyelvű pátensek is, amelyeket Rákóczi adott ki, többek között arról, hogy felszabadítást ígért a vele harcoló jobbágyoknak. 300