Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

Június 12. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 120/2006. (VI. 13.) KE sz. HATÁROZATA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK LÉTESÍTÉSÉRŐL A MONTENEGRÓI KÖZTÁRSASÁGGAL (*) Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott jogkörömben, a külügyminiszter javaslatára, elhatározom nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok létesítését a Montenegrói Köztársasággal. (*) A Montenegrói Fél 2006. június 14-én a kapcsolatfelvételt visszaigazolta. Június 15. SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK POHÁRKÖSZÖNTŐJE A HIVATALOS LÁTOGATÁST TETT ALFRED MOISIU ALBÁN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TISZTELETÉRE ADOTT DÍSZVACSORÁN (

http://www.keh.hu/keh/beszedek/moisiu poharkoszonto.html) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Moisiu úrnő! Kedves Vendégeink! Tisztelettel köszöntöm az Albán Köztársaság elnökét és kíséretét magyarországi hivatalos látogatásán. Mostani találkozásunk is bizonyítja, hogy a két ország politikai kapcsolatai kitűnőek, a magas szintű párbeszéd immár rendszeres. A személyes találkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy lendületet adjunk az együttműködésnek. A két országot sok szál köti össze. Mi magyarok rokonszenvvel tekintünk az albán népre; tudjuk, hogy az albán emberek is így tekintenek a magyarokra. Szerepe lehet ebben egyfajta sorsközösségnek is. Szkander bég és Hunyadi János közösen küzdöttek a hódító oszmán birodalom ellen. Az egykori OsztrákMagyar Monarchia támogatta az albán államiság megteremtését. És Tiranába tért „haza" élete alkonyán a sok évtizedes száműzetés után Zogu albán király özvegye, a magyar származású Apponyi Geraldine. A múltból erőt meríthetünk. Ám a mostani találkozásunk alkalmával elsősorban a jelenre és különösen a jövőre összpontosítunk. Két területen szükséges és lehetséges a továbblépés. Az egyik Albánia európai fölzárkózásának magyar támogatása; a másik pedig a kétoldalú gazdasági kontaktusok ösztönzése. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években növekedésnek indult, de gazdasági együttműködésünk még messze elmarad a lehetséges és kívánatos szinttől. A magyar cégek részéről fokozódó érdeklődés tapasztalható a nyugatbalkáni térség iránt. Kétségtelen, hogy Albánia esetében egyelőre inkább csak ér238