Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

most Önökkel, Észtország és Magyarország barátaival, a csodálatos Kadriorg múzeumban. Országainkat messzire visszanyúló rokoni és szoros partneri szövetsége­si kötelékek fűzik egymáshoz. A finnugor közösség, a közös nyelvi-kulturális eredet kivételes szimpátiát, baráti jó viszonyt kölcsönöz kapcsolatainknak. Mind­ezt bizonyítja a legmagasabb szinteken megvalósuló találkozók gyakorisága, ezek sorába illeszkedik mostani látogatásom is. Mondandóm elején kötelességem megemlékezni a közelmúltban elhunyt Lennart Meriről. Különleges személyisége volt ő Észtországnak. A független Észt Köztársaság első elnökeként jelentős érdemeket szerzett a '90-es években megin­dult páratlan fejlődési folyamat elősegítésében, a sikertörténetben, amelyet ma egész Európa méltat. Tudományos munkája is elismerésre méltó. Lennart Meri különleges viszonyt ápolt Magyarországgal is, látogatásait mindig nagy érdeklő­dés övezte. Magyarország az elsők között ismerte el egyaránt az 1918-ban kikiáltott, valamint a függetlenségét 1991-ben visszanyert Észtországot. A jó kapcsolatok pedig predesztinálták, hogy a térségben első képviseletünket Tallinnban nyissuk meg. Politikai kapcsolataink az Európai Unió tagságára felkészüléssel új lendüle­tet nyertek; Észtország 2004-ben történt NATO-csatlakozása, majd közös EU­tagságunk új minőséget hozott együttműködésünkbe. Közös célunk, hogy Európa a világ egyik legbiztonságosabb és legversenyképesebb térségévé váljék, megfe­lelve korunk kihívásainak. Magyarország és Észtország érdekei az euro-atlanti szervezetekben a legtöbb ponton egybeesnek, ami tovább erősíti partneri szövet­ségesi viszonyunkat. Unióbeli hosszú távú együttműködésünk alapja lehet a ha­sonló álláspontok mentén felépített koalíciók szorosabbra fűzése olyan témákban, mint a keleti szomszédságpolitika, a schengeni együttműködés, az energiapoliti­ka, vagy az EU költségvetése. Örvendetesen alakul a magyar-észt gazdasági és turisztikai együttműkö­dés, a kétoldalú kereskedelmi összforgalmúnk 2000 óta folyamatosan nő. Bízom benne, hogy befektetőink, kis és közepes vállalataink az új EU-költségvetés által finanszírozandó nagyszabású modernizációs programokban további lehetőségeket találnak az együttműködésre. Kiváló lehetőségeket biztosít számunkra az európai infrastrukturális fejlesztésekbe történő bekapcsolódásunk. A közúti és vasútháló­zat északi-déli irányú kiépítése és modernizálása, közvetlen légijáratok indítása összeköthetné a közép-európai és a balti régiót, s ennek kedvező gazdasági hatá­sai mellett ez tovább erősíthetné a kulturális és turisztikai kapcsolatokat is. A ma­gyar-észt kapcsolatok intenzitását jól mutatják a civil szféra számos területén munkálkodó társadalmi szervezetek, kulturális társaságok, a testvérvárosi és me­gyei kapcsolatok. 1992 szeptembere óta Tallinnban magyar nyelvi és irodalmi iroda működik, amely 2001-től önálló intézeti rangra emelkedett. Budapesten pe­dig 1998 februárjában nyílt észt iroda, amely a tevékenységével aktívan járul 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom