Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006
gyelmeztető jel" a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és előítéletek veszélyeire. Az egész világhoz intézett más fontos dokumentumok is általános érvényűnek mondják ki a Holocaust jelentését. így a katolikus egyház is. „...Az ő szörnyű sorsuk annak az eltévelyedésnek a jelképévé vált, amelybe az ember sodródhat, ha Isten ellen fordul" - mondta II. János Pál. Auschwitz az egész emberiség számára érvényes példázattá válhatott, mert ebben a történetben a jó és a gonosz élesen kettéválik. Itt nincs helye igazolásnak, magyarázatnak - ha megkísérelnénk, kultúránk alapjait tagadnánk. De vissza kell térnünk a kérdéshez: mit kell tehát tennünk, mi a későbbi generációk kötelessége? Fenntartani azt az erkölcsi rendet, amelyben - az imént mondottak miatt - Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen. Ennek az értékrendnek - és jogrendnek - a fenntartásához az ENSZ határozata konkrét tennivalókat is meghatároz: fel kell lépni a vallási türelmetlenség, a személyek vagy csoportok elleni uszítás, zaklatás, erőszak ellen, amely etnikai származásuk vagy vallási meggyőződésük miatt éri őket. Ezt azonban úgy kell megtenni, hogy a véleményszabadság alkotmányos mértékét ne korlátozzuk. Van azonban egy másik hatása, sőt követelménye a Holocaustnak: a Soá iszonyú erővel megerősítette a „Ne ölj!" parancsát. És rávezet arra a másik parancsra is, amelyet egyre gyakrabban, és a Holocausttal foglalkozó írásokban is abban a magyar hagyománytól eltérő, ám filológiailag pontosabb - fordításban lehet olvasni: „szeresd felebarátodat - ő is olyan, mint te". Kertész Imre Nobel-díja kellett ahhoz, hogy a korábban csak kevesek által ismert müveit óriási példányszámban kiadják és hogy a Sorstalanságot százezrek, köztük rengeteg fiatal, elolvassák. Mindenkiben megmaradhatott egy-egy mondat, egy kép, egy jelenet, ami foglalkoztatja, egy kérdés, amit meg akar válaszolni. Ez pedig mindennél többet adott a Holocaust befogadásához erkölcsi kultúránkba. 195