Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006
A 2005. esztendő is jócskán tartogatott az emberiségnek súlyos megpróbáltatásokat, mind a természet erőinek pusztítása, mind az emberi természet önpusztító csapásai, a terrorizmus, háborús konfliktusok és humanitárius válságok formájában. Mint „zöld" elnök, hozzá kell tennem, a természeti katasztrófák mögött is sokszor a rövid távú emberi önzés volt a kiváltó ok. Ám ugyanakkor, és ezt igen fontosnak tartom, az emberiség korábban soha nem látott méretekben vállalt szolidaritást e csapások áldozataival, és ez reményt ad. Külön öröm számomra, hogy Magyarország népe az elsők között sietett az áldozatok és a rászorultak segítésére. Veszteségeinkről szólva: II. János Pál pápa személyében nemcsak a római egyház feje és a vatikáni államfő távozott közülünk, hanem a XX. század végének meghatározó személyisége is, akinek tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kétpólusú világ megváltozzék, és szabadabb, emberibb világban élhessünk. Biztos vagyok benne, hogy utódja, XVI. Benedek év végi üzenetének szellemében (In truth-peace) tovább megy az igazság és a béke útján. A hivatalba lépésem óta a tevékenységem kiemelt területe volt a Magyar Köztársaság nemzetközi képviselete. Részt vettem az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán, a barcelonai Euro-Mediterrán csúcsértekezleten, a közép-európai elnökök zágrábi találkozóján, a „Visegrádi Négyek" elnöki találkozóján, a lengyel Solidarinost megalakulásának emlékünnepségén, találkoztam a szomszéd országok és Magyarország legfontosabb partnereinek államfőivel. Több hivatalos és munkalátogatásra került sor. 2006-ban hasonló lendülettel munkálkodom majd máris túlvagyok egy prágai látogatáson. NATO- és Európai Unió-tagságunk, helyzetünk a közép-európai régióban a teendőink újrafogalmazását követeli meg. Az unió súlyos gondjai ellenére tovább kell haladnunk az integráció útján. E folyamatban Közép- és Kelet-Európa országaira megkülönböztetett szerep vár. Az EU új tagjai, külön-külön is és koalíciókat képezve is friss kezdeményezéseket vihetnek az integrációs folyamatba. Predesztinálhatja őket erre közelmúltjuk története is. Például ezek az országok különösen érzékenyek az emberi jogok érvényesülésére. Hasonlóan fontos, hogy ismerik az unió keleti és déli szomszédainak történelmét és népeinek mentalitását. Ez az érzékenység és tapasztalat az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája formálásánál, a stabilitás szolgálatában igen hasznos lehet. Magyarországnak meggyőződése, hogy a régió országai európai felzárkóztatásának nincs alternatívája. Támogatjuk az EU további bővítését, hiszen a hazánkkal szomszédos térségekben ily módon is teret nyer majd a stabilitás, a szabad piacgazdaság és a demokrácia. Magyarország számára a határon túl élő magyar közösségek, a velük való intenzív kapcsolattartás miatt is sorsdöntő az EU csatlakozás. Alapvetőnek tartjuk, hogy fennmaradjon az Európai Unió integrációs lendülete, az európai építéssel kapcsolatos belső viták pedig ne vezessenek az integrációs folyamat lelassulásához, mert ennek súlyos árát nemcsak az érintett 185