Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2005

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2005

Március 30. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK POHÁRKÖSZÖNTŐJE AZ ALBÁNIAI HIVATALOS LÁTOGATÁSAKOR ALFRED MOISIU ÁLLAMFŐ ÁLTAL A TISZTELETÉRE ADOTT DÍSZVACSORÁN (Tirana, 2005. március 30.) (

http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=2& 1 =&hir=344&keres=) Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Tisztelt Moisiu kisasszony! Hölgyeim és Uraim! Különös örömömre szolgál, hogy viszonozhatom az Albán Köztársaság elnökének öt évvel ezelőtti budapesti látogatását. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy térségünk országainak vezetőivel rendszeres párbeszédet folytassunk. Mai, kitűnő légkörű hivatalos megbeszéléseink mellett külön örömmel tölt el bennünket, hogy holnap alkalmunk lesz gyönyörködni a szép durresi tengerpart nyújtotta látványban és látogatást tenni a krujai Szkander bég Múzeumban. Fontos emlékeztetni arra, hogy a magyar-albán kapcsolatoknak olyan múltbéli alapjai vannak, amelyekre még a XXI. század elején is tudunk építeni. Történelmi sorsközösségünk összeköt bennünket. Emlékezünk az idegen elnyomásra, a világháborúkra, a határainkon kívül rekedt honfitársainkra. Országaink között mindig is megvolt az egymás iránti segítő szándék, példa erre Hunyadi János és Szkander bég törökverő hadvezérek közös küzdelme, aminek már közel 600 éve. Mi magyarok ezért is érezzük át, milyen szimbolikus jelentősége van az 1912-es albán függetlenség és államiság létrejöttének. Mindezt népeink egymás iránti szimpátiája övezte. Büszkén emlékezhetünk Ahmed Zogu albán király és Apponyi Géraldine magyar grófnő házasságára 1938-ban. Kultúránk, alkotóink eredményei kölcsönösen ismertek előttünk. Ötszázötven éve annak, hogy az első albán nyelvű misekönyv megjelent. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy jól haladnak az albán-magyar szótár megírásának munkálatai. A szótár szerzője, az albán kultúra magyarországi szakértője, ma este is körünkben van. Magyarországon tisztelettel gondolunk az albán származású Calcuttai Teréz anyának az egész emberiséget gazdagító karitatív munkásságára, vagy Ismail Kadaré hasonlóan különösen értékes írói tevékenységére és szerepére. A sorsközösség mára mindenekelőtt az egymásra utaltságban ölt testet. Meghatározó földrajzi közelségünk, és az is, hogy a XX. század végére mindkét fél saját kezébe vette sorsa alakítását. Jól tudjuk, hogy ez a lépés az országhatárainkon belül elsősorban a működő demokrácia, a jogállamiság, a társadalmi stabilitás és a piacgazdaság létrehozását, kiteljesítését jelenti. A térségünkben lévő kis országok számára különös jelentősége van a megfelelő nemzetközi pozíciók 242