Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

November 17. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 132/2004. (XII. 14.) OGy. sz. HATÁROZATA (*) A DÉLVIDÉKI MAGYAROKKAL SZEMBEN A „KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG" ELVE ALAPJÁN ELKÖVETETT VÉRES CSELEKMÉNYEK 60. ÉVFORDULÓJÁN (*) (Az Országgyűlés a határozatot a 2004. december 13-i ülésnapján fogadta el) Az Országgyűlés - megerősítve a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Alkotmányban lefektetett demokratikus alapjogok, a demokrácia és a humanizmus eszméi iránt, - határozottan elítélve mindenfajta diktatórikus rendszert illetve diktatúrára való törekvést, amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés elítéli a második világháború során és azt követően a kollektív bűnösség elvére alapozott politikai döntéseket és erőszakos cselekményeket, amelyekkel egyéneket, egyes népcsoportokat, közösségeket megsemmisítettek, lakóhelyük elhagyására kényszerítettek, emberi és politikai jogaikat korlátozták. Ezek sorába tartoznak a délvidéki magyarok ellen 60 évvel ezelőtt, a jugoszláv katonai közigazgatás alatt elkövetett véres cselekmények. 2. Az Országgyűlés megrendülten emlékezve szolidáris az 1944. októbere és 1945 nyara között megkínzott, kivégzett, szülőföldjéről elűzött, koncentrációs és kényszermunka-táborokban fogva tartott ártatlan áldozatokkal - a több tízezer magyar halottal, hozzátartozóikkal és leszármazottaikkal, valamint valamennyi túlélővel. 3. Az Országgyűlés sürgeti, hogy a térség országainak szakértői együttes munkával tárják fel az itt élő népek közös történelmének összefüggéseit, dolgozzák fel és mutassák be eseményeit. Kiemelkedően fontos a közelmúlt történéseivel való foglalkozás, mert az jelentős mértékben segítené a szembenézést a múlttal és megnyithatja az utat a történelmi traumák feldolgozása felé. 4. Az Országgyűlés kifejezi azt a reményét, hogy a totalitárius rendszerek térségbeli bukását követően mintegy másfél évtizeddel a szűkebb és tágabb régiónk háborúktól és társadalmi kataklizmáktól sokat szenvedett népei számára megnyílik az út, hogy az Egységesülő Európában újra megtalálják méltó helyüket, és nyelvükkel és kultúrájukkal újból részt vehessenek sokszínű kontinensünk fejlődését szolgáló együttműködésben. 422